A sz�vbetegs�gek okai felt�r� fontosabb orvosi kutat�sok r�v�n (mint p�ld�ul a Framingham – viszg�lat, amely 1948 – ben kezd�d�tt Boston egyik el�v�ros�ban) kimutatt�k, hogy a magas v�rnyom�s (hypertonia) az egyik kock�zati t�nyez�. Feln�tt ember �tlagos v�rnyom�s�rt�ke 120/80 higanymillim�ter. Akinek a v�rnyom�sa folyamatosan 140/90 felett van, azokr�l elmondhat�, hogy magas v�rnyom�s betegs�gben szenvednek. M�s t�nyez�k – p�ld�ul az �letkor – is befoly�solhatj�k az orvost, miel�tt j�vend�beli p�ciens�t magas v�rnyom�s�nak min�s�ten�. �ltal�ban a diasztol�s �rt�ket (m�sodik sz�mot) tartj�k fontosabbnak. A Framingham – viszg�lat adatai azt mutatj�k, hogy a koszor�serek megbeteged�se h�romszor – �tsz�r gyakrabban fordul el� a magas v�rnyom�sban szenved�k k�z�tt, mint a norm�lis vagy k�zel norm�lis v�rnyom�s�rt�ket mutat�kban. Az Egyes�lt �llamokban a sz�vbetegs�gek miatt bek�vetkez� hal�loz�sok ar�ny�nak cs�kken�s�t r�szben annak tulajdon�tj�k, hogy a magas v�rnyom�s korai felismer�s�nek �s kezel�s�nek felt�telei javultak.

A magas v�rnyom�s jellegzetesen „lopakod� gyilkos”. Gyakran eg�szen el�rehaladott st�dium�ig semmif�le t�net nincsen. Az �rintett szem�ly esetleg �veken �t eg�szs�gesnek �s er�snek �rzi mag�t, m�gis �lland� vesz�lyben �l – a sz�vinfarktusnak, a sz�v- �s vesebetegs�geknek rendk�v�l nagy a kock�zata. A magas v�rnyom�s annak k�vetkezt�ben alakul ki, hogy a sz�v k�nytelen er�sebben pump�lni, �ltal�ban az�rt, hogy lek�zdje azt a megn�vekedett perif�ri�s ellen�ll�st, amelyet a v�rerek �sszesz�k�l�se hoz l�tre. Ez a t�lterhel�s merevv� �s t�r�kenny� teszi az erek fal�t, �s a sz�v arra k�nyszer�l, hogy n�velje izomrostjainak sz�m�t, ez viszont m�g tov�bb terheli a kering�st. V�g�l a t�lterhelt sz�v meg�llhat. A v�rnyom�scs�kkent� gy�gyszerek megjelen�se el�tt a sz�vel�gtelens�g volt a magas v�rnyom�sban szenved�k leggyakoribb hal�loka.

Sokat besz�lt�nk a magas v�rnyom�s hat�s�r�l, de mi az oka a betegs�gnek? Itt sokkal rosszabbul felt�rk�pezett ter�leten tal�ljuk magunkat. Az esetek nagy t�bbs�ge �gynevezett els�dleges magas v�rnyom�s, ez azt jelenti, hogy a magas v�rnyom�s nem m�sodlagos t�net, teh�t nem a szervezetben el�fordul� egy�b baj k�vetkezm�nye. Gyakran nem is lehet egy�rtelm� okot tal�lni.

A v�rnyom�s term�szetes szab�lyoz�s�ban az �gynevezett barareceptorok (nyom�singert �rz�kel� idegv�gz�d�sek) vesznek r�szt, ezek a ver�erek (p�ld�ul a f�ver��r vagy a fejver��r) fal�ba be�gyazott idegsejtek speci�lis nyom�s�z�kel� csoportjai. Ha v�rnyom�s emelkedik, a baroreceptorok riasztj�k az agyat. Ezut�n az agyb�l impulzusok indulnak ki, majd az auton�m idegrendszer �tj�n eljutnak a kis ver�erekhez  (arteriol�khoz), �s utas�tj�k az �rfalak izmait, hogy lazuljanak el, t�g�ts�k ki a ver��r bels� �reg�t. Ez t�bb v�r �t�raml�s�t teszi lehet�v�, �s cs�kkenti a perif�ri�s ellen�ll�st. Az eredm�ny a v�rnyom�s cs�kken�se.

N�h�ny szakember felt�telezi, hogy a magas v�rnyom�s a v�rnyom�st fenntart� mechanizmus meghib�sod�sa folyt�n k�vetkezik be. Ha egy h�ztart�sban a h�fokszab�lyz�t nagyobb h�m�rs�kletre �ll�tj�k, akkor a f�t�rendszernek n�velnie kell a teljes�tm�ny�t, hogy megemelje az �tlagos h�m�rs�kletet. Magas v�rnyom�sban a barometri�s (v�rnyom�s – �rz�kel�) visszacsatol�si (feed – back) rendszer valahol magasabb szintre „�ll�t�dik �t”, �s ennek eredm�nye a tart�san megn�vekedett v�rnyom�s.

M�skor a meghib�sod�s k�miai jelleg� lehet. A v�r�ramba beker�l� egyes anyagok eltorz�thatj�k a v�rnyom�sfenntart� �zeneteket, �s ez a ver�erek helytelen v�lasz�hoz vezet. Egyik �j megk�zel�t�s a sz�v – agy �sszek�ttet�sre �sszpontosul. �llatk�s�rletek alapj�n alakult ki az az elk�pzel�s, hogy a v�rnyom�s emelked�se cs�kkenti a f�lelem�rzetet stresszhelyzetekben. Ha valaki arra k�nyszer�l, hogy folyamatosan f�lelem�rz�st, aggodalmat, szorong�st k�zdj�n le, akkor v�g�l a szervezete eljut od�ig, hogy m�r nem veszi figyelembe a jelz�seket, �s �gy a v�rnyom�sa �lland�an emelkedett szinten marad.