Sz�v �s v�rkering�s

A sz�v n�gyrekesz� izompumpa, amelybe a v�rt a sz�vb�l a testbe, illetve a testb�l a sz�vbe sz�ll�t� nagy v�rerek sz�jadzanak.

A rekeszek ritmikus mozg�sa, �sszeh�z�d�suk �s elernyed�s�k a v�rt a megfelel� ir�nyba �ramoltatja.A v�r a test minden r�sz�be oxig�nt �s t�panyagokat visz, illetve salakanyagokat sz�ll�t el onnan. Art�ri�kban �s v�n�kban kering; az art�ri�k oxig�nd�s v�rt visznek a szervezetbe, a v�n�k pedig az „elhaszn�lt” v�rt juttatj�k vissza a sz�vbe.A test �sszes szerv�nek eg�szs�ge szempontj�b�l alapvet�, hogy j� legyen a v�rkering�s, s ezt r�szben a sz�vizom hat�kony m�k�d�se, r�szben az art�ri�k akad�lytalan v�r�t�raml�sa biztos�tja.A kering�si rendszer akkor eg�szs�ges, ha a v�rereket sem zs�rlerak�d�sok, sem v�rr�g�k nem sz�k�tik, illetve nem z�rj�k el. Fontos az is, hogy a kering� v�r nyom�sa egy bizonyos �rt�ket ne l�pjen t�l. A magas v�rnyom�s (hipertenzi�) k�ros�thatja az ereket, illetve n�veli az �relz�r�d�sok val�sz�n�s�g�t.

A kering�si rendszer
A kering�si rendszer a szervezet minden r�sz�be eljuttatja a v�rt, �s el is sz�ll�tja onnan. K�zpontja a sz�v. Az art�ri�k a sz�vb�l a testbe, a v�n�k a testb�l a sz�vbe viszik a v�rt.

Art�ri�k �s v�n�k
Az art�ri�kban magas nyom�s� v�r �ramlik, ez�rt faluk sz�ks�ges er�ss�g�t n�gy r�teg biztos�tja. Az art�ri�k �s el�gaz�saik (az arteriol�k) fala izmos, ami az �rfal sz�k�t�s�vel �s t�g�t�s�val hozz�j�rul a testh�m�rs�klet szab�lyoz�s�hoz. A v�n�k fala kev�sb� rugalmas, �s kevesebb izmot tartalmaz. A v�nabillenty�k megakad�lyozz�k, hogy a v�r visszafel� �ramoljon.

A sz�v �regei
A sz�vet egy v�laszfal k�t f�lre osztja. Mindk�t sz�vf�lben k�t rekesz – egy pitvar �s egy kamra – tal�lhat�, s az ezeket �sszek�t� billenty�k csak egy ir�nyba ny�lnak. A bal pitvar �s kamra az oxig�nd�s, a jobb az „elhaszn�lt” v�rt keringeti. A k�tfajta v�r kevered�s�t a v�laszfal akad�lyozza meg.

A sz�v �s a t�d� v�rkering�se
A kev�s oxig�nt tartalmaz� („elhaszn�lt”) v�rt a vena cava fels� �s als� �gai sz�ll�tj�k vissza a sz�v jobb pitvar�ba. Innen a v�r a jobb kamr�ba, majd a t�d�art�ri�kon �t a t�d�be ker�l. A t�d� kis v�rereinek h�l�zat�n �t�ramolva oxig�nt vesz fel a bel�legzett leveg�b�l, �s a sz�n-dioxid-tartalm�t leadja, ami kil�gz�skor t�vozik. Az oxig�nnel d�sult v�r a t�d�v�n�kon a bal sz�vpitvarba, onnan pedig a bal kamr�ba jut. A sz�v a bal kamr�b�l az aort�n �t pump�lja a v�rt a test minden r�sz�be.

T�netek
A kering�si zavarok okozta t�netek jelleg�t az �rintett szerv vagy ter�let hat�rozza meg. A sz�vbetegs�gek mellkasi f�jdalmat, heves sz�vdobog�st vagy fullad�st, a megromlott agyi kering�s �jul�st, f�lrebesz�l�st vagy tudatzavart, a v�gtagok kering�si zavarai f�jdalmat �s dagad�st okozhatnak.