A lakoss�g k�r�ben v�gzett tanulm�nyok felfedt�k azokat a t�nyez�ket – a g�nekt�l kezdve a zs�rban b�velked� �telekig - , amelyek �sszef�gg�sbe hozhat�k a    koszor��r – betegs�ggel �s a sz�vrohamokkal. A statisztik�t al�t�maszt� biok�miai kutat�sok folyamatban vannak.

A koleszterin a szervezet term�szetes �s l�tfontoss�g� k�miai anyaga. Ez a szappanszer�, viaszos anyag elelngedhetetlen az idegsz�vet eg�szs�ges m�k�d�s�hez, valamint az epe �s k�l�nb�z� hormonok termel�s�hez. Azon t�lmen�en, hogy szervezet�nk ezt a k�miai anyagot kivonja az �lelmiszerekb�l, f�k�nt az �llati zs�rokb�l �s tejterm�kekb�l, saj�t maga is �ll�t el� koleszterint a m�jban. A v�r koleszterinszintj�nek szab�lyoz�s�t �s visszacsatol�si (feed – back) folyamat seg�ti: min�l t�bb koleszterint fogyasztunk, szervezet�nk ann�l kevesebbet termel bel�le. Ha az �trend nagy mennyis�g� koleszterint tartalmaz vagy a szervezet koleszetrin – anyagcser�je valamilyen m�don meghib�sodik, akkor a koleszterinfelesleg lemezk�k (plakkok) k�pz�d�s�hez vezethet a ver�erekben.

A koleszterin v�zben oldhatatlan, ez�rt lipoproteinmolekul�khoz k�miai k�t�ssel kapcsol�dva kering a v�rben. A lipoproteinek olyan molekul�k, amelyek lipideket (zs�rokat) �s feh�rj�ket egyar�nt tartalmaznak. A kutat�si eredm�nyek arra utalnak, hogy vannak kedvez� �s rossz hat�s� lipoproteinek. A rosszak az LDL – ek, a kis fajs�ly� (low density) lipoproteinek, ezek b�s�gesen tartalmaznak koleszterint. �gy tal�lt�k, hogy a v�r magas LDL – szintjei szoros kapcsolatban vannak az �rfal zs�ros elfajul�s�val (az atherosclerosissal). A kedvez� hat�s� lipoproteinek a kicsi, neh�z HDL – ek, a nagy fajs�ly� (high density) lipoproteinek. Egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a HDL – ek letiszt�tj�k a zs�rt a ver�erek fal�r�l, �s visszajuttatj�k a m�jba, ahonnan kiv�laszt�dik.

Az orvosok felt�telezik, hogy egy egyszer� v�rvizsg�lat, amellyel meghat�rozhatj�k a HDL – ek �s LDL – ek ar�ny�t a v�rben, nagy seg�ts�get ny�jthat az �relfajul�sos sz�vbetegs�g kialakul�si kock�zat�nak meg�llap�t�s�ban. A kutat�k kimutatt�k, hogy a sz�vbetegs�g kock�zata cs�kken, ha a v�r HDL – szintje emelkedik. Ez val�sz�n�v� teszi, hogy cs�kkenteni tudjuk a sz�vbetegs�gek kock�zat�t, ha megn�velj�k HDL – szint�nket. Vajon t�nyleg igaz ez? A bizony�t�kok hat�rozottan erre utalnak. Alacsony HDL – szinteket tal�ltak doh�nyosokban, elh�zottakban �s �l�foglalkoz�st folytat�kban. �gy ezeknek a szok�soknak v�ltoztat�s�val emelni lehet a HDL – szintet, t�volabb ker�lve a koszor��r – betegs�g fenyeget� r�m�t�l.