Azt a t�nyt, hogy a sz�v milyen alapvet�en fontos az �letfenntart�shoz bizony�tja  a fogamz�s ut�ni kifejl�d�s�nek gyorsas�ga. A test minden sejtj�nek folyamatosan sz�ks�ge van oxig�nell�t�sra �s a sejtanyagcsere sz�m�ra energi�t �s nyersanyagot szolg�ltat� t�panyagokra. Ez ugyan�gy �rv�nyes a m�hben fokozatosan emberr� fejl�d� magzatra, mint a maratoni fut�ra. Az oxig�nt �s a t�panyagokat a v�r sz�ll�tja foly�kony testi sz�ll�t�szalagk�nt az emberi szervezet minden r�sz�be, meghajt�s�t pedig a sz�v energi�ja biztos�tja. Ez�rt az embri� fejl�d�se sor�n a sz�v �s f� erei m�r j�val a t�bbi szerv el�tt kialakulnak �s m�k�dnek.

A sz�v fejl�d�se a kezdetleges (primordialis) mellkasban egym�s k�zel�ben elhelyezked� k�t v�kony cs�b�l indul ki, ezeket sok kisebb �r k�ti �ssze �s egy izomh�vely vesz k�r�l. A fogamz�s ut�n h�rom h�ttel megkezd�dik a cs�vek egyes�l�se a h�vely k�zep�n. N�h�ny nap m�lva m�r teljes hossz�s�gukban csatlakoznak egym�shoz, �s egyetlen �sszef�gg� �reget alkotnak. A terhess�g negyedik het�re ez az alig egy millim�ter hossz�s�g�, apr� izomcsomag megcsavarodik �s gy�r�dik – �s m�ris dobogni kezd. Kialakulnak az �regek, ezeket a sz�v k�ls� fel�let�n a bar�zd�k jelzik. A szerv S alak�v� v�lik �s az addig egyetlen kamra (az als� �reg) kett�v�lik. Eddig a v�r (a r�giek tan�t�s�nak megfelel�en) �rap�lyszer�en �ramlott ki �s be, de ett�l kezdve a kialakul�ban l�v� kering�si rendszerben gyorsan egyir�ny� el�rehalad�sra t�r �t.

Az �t�dik h�tre a l�ktet� magzati sz�v alakja m�r csaknem a feln�tt sz�vre jellemz� U-alak. A fels� �reg, a pitvar (atrium) is kett�oszt�dik.

Mindk�t pitvar a vele azonos oldalon l�v� kamr�hoz kapcsol�dik, ez�ltal kett�s pumpa j�n l�tre, a sz�v kett�s jellege kialakult. A hatodik �s hetedik h�t folyam�n a v�rerek megcsavarodnak, majd �sszekapcsol�dnak, �s az egyir�ny� v�r�raml�st biztos�t� billenty�k csod�latos m�don beleolvadnak az �l� sz�vetbe.

Mindez a terhess�g m�sodik h�napj�nak v�g�ig zajlik le. Az embri� ekkor m�r majdnem huszon�t millim�ter hossz�, �s felismerhet�en emberi l�ny. A helyes megnevez�se ilyenkor m�r nem embri�, hanem magzat.

A magzati mellkasban a sz�v m�r �lland�an dobog. Kettess�vel �sszekapcsol�d�, egym�s melletti jobb �s bal pump�t alkot� n�gy �rege, egy er�s h�rtya, a sz�vs�v�ny (septum) �ltal elv�lasztva, m�r hat�rozottan elk�l�n�l egym�st�l. A billenty�k m�k�dnek, a sz�vver�s megindul.

A sz�let�s el�tt a v�rkering�snek m�dosulnia kell, mert a magzat l�gz�- �s em�szt�rendszere, am�g a m�hlep�ny l�tja el ezek feladatait, m�g nem m�k�dik. L�gz�s m�g nincsen, a folyad�kkal t�lt�tt t�d� nem tud oxig�nt felvenni a leveg�b�l. A sz�ven bel�l a sz�vs�v�nyen m�g ny�l�s van, ami lehet�v� teszi a jobb �s a bal oldal k�z�tti k�zleked�st. A v�r, ami egy�bk�nt a t�d�be �ramlana, r�vidre z�rtan visszafolyik a testen kereszt�l a m�hlep�nybe, az oxig�n forr�sa ebben a fejl�s�si st�diumban (az oxig�n az anya v�r�b�l jut a m�hlep�nybe).

A sz�let�s idej�re a sz�vben l�v� lyuk z�r�dik. Az �jsz�l�tt els� l�gv�tele k�l�nf�le folyamatokat ind�t meg a sz�vben �s a kering�sben, a feln�tt minta megval�sul, �s a csecsem� a k�ld�kzsin�r elv�g�sakor f�ggetlenn� v�lik anyj�t�l.