Nem sz�ks�ges mag�t a sz�vet figyelni ahhoz, hogy meg�llap�thassuk a sz�vver�s sebess�g�t (vagyis a sz�vfrekvenci�t), a sz�v perct�rfogategyenlet�nek m�sodik v�ltoz�j�t. Egyszer�en meg kell taintanunk a pulzusunkat a csukl�nkon, mert a pulzus frekvenci�ja egyenl� a sz�v frekvenci�j�val, amit �ltal�ban a percenk�nti sz�vver�senk sz�m�val fejeznek ki. A csukl� pulzus�nak minden dobban�sa a kar ver�er�n �thalad� nyom�shull�mot jelenti; hasonl� ez ahhoz a hull�mhozm amely k�t�lben keletkezik, ha egyik v�g�n�l fogva megsuhintjuk. A nyom�shull�m mag�ban a sz�vben keletkezik a szisztole folyam�n, �s v�rhull�mk�nt halad tov�bb a ver��r�gakon kereszt�l.

A sz�vfrekvenci�t sokf�le t�nyez� befoly�solja, a testh�m�rs�klett�l kezdve (a l�z minden egytized Celsius – foknyi emelked�se h�mom – n�gy – �ttel n�veli a percenk�nti sz�vver�sek sz�m�t) a hormonokig �s m�s k�miai anyagokig. A vese fels� r�sz�n l�v� mell�kvese v�lasztja ki az adrenalin �s noradrenalin hormont. A noradrenalin fokozza a sz�vizom �sszeh�z�d�s�t �s a v�rerek fal�t is �sszeh�zza. Az adrenalin ellaz�tja azokat az ereket, amelyek v�rt sz�ll�tanak a v�zizmokba, ez�ltal v�rell�t�suk javul, valamint serkenti a sz�v m�k�d�s�t, energi�t hordoz� sz�l�cukrot bocvs�t a v�r�ramba �s seg�ti a sejtek sz�l�cukorfelv�tel�t is. A hormonok nem hatnak azonnal. Az adrenalinnak nagyj�b�l egy percre van sz�ks�ge a sz�vfrekvencia n�vel�s�re.

A szab�lyoz�s egyik gyorsabban hat� form�j�ban az idegrendszer vesz r�sz, amint arr�l m�r kor�bban is sz� volt. Az auton�m rendszer paraszimpatikus r�sz�nek a bolyg�idegen kereszt�li ingerl�se cs�kkenti a sz�vfrekvenci�t, a rendszer szimpatikus r�sz�b�l �rkez� jelek viszont gyors�tj�k azt. Meleg, f�ny, szerelem, vesz�ly egyar�nt hat r� – ezeket a tapasztalatokat az agytev�kenys�g magasabb tudatszintj�t k�zvet�tik az agyk�regb�l az agy �sibb, primit�vebb, l�tfontoss�g� szab�lyz�k�zpontjaihoz (bele�rtve a sz�vszab�lyz� k�zpontot is).

Ezek az ingerek arra k�sztetik a szimpatikus rendszert, hogy n�velje a sz�vfrekvenci�t – ilyenkor �rezz�k �gy, hogy sz�v�nk „majd kiugrik a hely�r�l” vagy „kalap�l”. Oka az, hogy a sz�v sebesebben �s er�teljesebben ver. Mindk�t – a szimpatkus �s a paraszimpatikus – rendszer j�l illeszkedik a biol�giai egyens�ly keret�be.

Az egyik azt tan�csolja a sz�vnek, hogy tartal�koljon energi�t, a m�sik pedig a k�r�lm�nyekhez igazodva b�tor�tja a sz�vet, hogy amikor a helyzet �gy k�v�nja, haszn�ljon el t�bb energi�t.