A test valamennyi szvetnek, de elssorban a mkd izomszvetnek vrelltsra van szksge. A szv erteljesen mkd izom, s minden rostja mellett hajszlr fut a vrrel szlltott oxignnel s tpanyagokkal. Paradox mdon, a szv nem tudja hasznostani azt a vrt, amely az regein keresztlramlik, mert az ramls sebessge s a szv bels nyomsa is tlsgosan nagy, ezek sztfesztenk a szvkapillrisok finom hlzatt. Mindenesetre a szv jobb oldaln a vr oxignelltottsga szegnyes lenne, hiszen innen a testbl sszegylt, a ltfontossg oxignben szegny vr indul a td fel.
A szv, ez az reges izom, az ltala tpumplt vrnek az t szzalkt mindig megtartja (ennl csak az agy vrelltsa jobb). Ezen kvl azonban ez a vrrel tlttt szerv sajt vrelltsra knytelen kls segtsget is ignybe venni. A kt szvkoszor – verr (arteria coronaria) a fverrbl (aorta) gazik le kzvetlenl az aortabillenty felett. A szvszl vastagsg erek tovbb osztdnak s krlveszik a szvet, fellett csipkeszer hlval bortjk, ami az orvosokat egy kiss flrecsszott koronra emlkeztette (innen szrmazik a neve, a latin coronarius, koronhoz tartoz szbl). Ezek az erek naponta mintegy 600 liter vrt juttatnak a szvizomnak.
A bal szvkoszor – verr (arteria coronaria sinistra) kt gra oszlik. Az egyik az ells, leszll szvkoszor – verr, ami a szv ells rszn viszi le a vrt a kt kamrhoz, a msik – krv alak verrg (ramus circumflexus) – htulrl kerli meg a szvet, a bal kamrt s a bal pitvart tpllja. A jobb szvkoszor – verr (arteria coronaria dextra) lefel s krbe haladva kerli meg a szvet, egy gat bocst a jobb pitvar s a jobb kamra ells rszbe, ez a szls verr (arteria marginalis); msodik ga pedig – a hts, leszll szvkoszor – verr – a kt kamra hts rszt tpllja. A szvkoszor – vererek tkrkpe a szv visszrrendszere, ami visszaszlltja a vrt a szvizmokbl. Ezeek a visszerek ltalban a fbb vererekkel prhuzamos lefutsak, a jobb pitvarba ml kis blben (sinus coronarius) egyeslnek. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
