A k�ztudatban az a v�lem�ny terjedt el, hogy a doh�nyz�s sokkal ink�bb a t�d�r�kkal hozhat� �sszef�gg�sbe, mintsem a sz�vbetegs�ggel. A doh�nyz�s azonban a sz�v sokkal s�lyosabb �ltal�nos megbeteged�s�t okozza, mint a t�d�re �s a l�gz�rendszerre tett hat�s�val.

A doh�nyf�st t�bbf�lek�ppen k�ros�tja a sz�vet. A benne l�v� nikotin arra k�szteti az agyat, hogy a mell�kves�t t�bb adrenalin termel�s�re utas�tsa. Az adrenalin a sz�vfrekvenci�t n�vel� hormon. A gyorsabb sz�vver�s n�veli a sz�v oxig�nig�ny�t, �s a pump�nak kem�nyebben kell dolgoznia, hogy ezt kiel�g�tse. Ha a koszor�s – ver�erek m�r am�gy is �sszesz�k�ltek vagy elz�r�dtak, akkor ez a k�l�n megterhel�s m�k�d�sk�ptelenn� teheti a sz�vet. Nagy mennyis�g� adrenalint�l a sz�vver�s szab�lytalann� v�lhat. Mindezeken fel�l a nikotin �sszeh�zza a v�rereket, megn� a v�rnyom�s.

A sz�n – monoxid, a doh�nyf�stben megb�v� m�sodik gonosztev�, verseng az oxig�nnel a v�r�ramban l�v� helyek�rt. K�nnyen egyes�l a v�r�sv�rsejtekben l�v� hemoglobinmolekul�kkal, amelyek norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt �sszegy�jtik az oxig�nt �s a sz�vetekbe sz�ll�tj�k. Ilyen m�don a sz�n – monoxid egy�t�d�re is lecs�kkentheti a testsz�vetekbe sz�ll�tott oxig�n mennyis�g�t.

A doh�nyz� terhes anya ugyanolyan kock�zatnak teszi ki magzat�nak sz�v�t �s kering�si rendszer�t, mint a saj�tj�t. A doh�nyf�stszennyez�s ugyan�gy k�ros hat�s� a magzat sz�v�re, mint az any��ra, n�veli a sz�vfrekvenci�j�t �s a v�rnyom�s�t, �s kevesebb l�tfontoss�g� oxig�nhez jut.

Az alkohol sz�vre gyakorolt hat�sait m�r ponosan meghat�rozt�k. Annak ellen�re, hogy a tud�sok nem tal�ltak k�zvetlen �sszef�gg�st az iv�s �s az �rfalak zs�ros elfajul�sa k�z�tt, j�l ismert a t�ny, hogy az alkolhol rendellenes sz�vver�st okozhat, emelheti a v�rnyom�st �s n�velheti egyes zs�rok mennyis�g�t a v�rben. Az alkoholist�knak szembe kell n�znie a sz�vt�gul�s, a sz�vel�gtelens�g vesz�ly�vel. Mindemellett a helyzet nem teljesen egy�rtelm�. 1979 – ben a Harvard Orvosi Egyetemen tanulm�nyozt�k az alkohol �s a sz�vbetegs�g k�zti �sszef�gg�st, �s meglep� eredm�nyre jutottak. �gy l�tszott, hogy a gyenge iv�k (egy vagy k�t �tlagos ital naponta) koszor��r – betegs�g�nek kock�zata kisebb, mint a sokat iv�k� – �s az absztinensek�. A statisztikai �tlag azonban bonyolult, �sszetett dolog, az �trend �s az �letm�d sz�mtalan t�nyez�je befoly�solja. Az az�ta v�gzett tanulm�nyok �s felm�r�sek, amelyek az esetleges �sszef�gg�st kerest�k a HDL – szintek �s az alkoholfogyaszt�s k�z�tt, nem er�s�tett�k meg a Harvard Egyetem kutat�csoportj�nak meg�llap�t�sait. Az orvosok tov�bbra sem javasolnak alkoholos italokat a koszor�eresek megbeteged�se �s a sz�vroham elleni v�dekez�s m�dszerek�nt.