A norm�l „tiktakol�s” hangj�t, amit az orvos a sztetoszk�pon kereszt�l hall, a norm�lisan �raml� v�r nyugodt surrog�s�nak �s csobog�s�nak nesze k�s�ri.

A billenty�betegs�g megv�ltoztatja a megszokott hangot, �s z�rejt id�z el�. Vannak �rtalmatlan z�rejek, amelyek a norm�lis �llapott�l val� elt�r�sre utalnak, de nem jelentenek sz�ks�gszer�en eg�szs�gi probl�m�t. A t�bbi viszont betegs�get jelez.

A f�ver��r – billenty� sz�k�lete (stenosisa) eset�ben p�ld�ul a bal kamra er�lk�dik, hogy v�rt nyomjon �t a besz�k�lt, megmerevedett aortabillenty�n. A bels� kamrai nyom�s t�bb mint h�romsz�z higaynmillim�terre, a norm�lis �rt�k h�romszoros�ra emelkedhet. A besz�k�lt aortabillenty� „sz�r�fej – hat�st” v�lt ki, ez olyan, mint amikor h�velykujjunkat a cs�vezet�k v�g�re szor�tjuk, hogy keskeny, er�teljes v�zsugarat hozzunk l�tre.A v�r nagy nyom�ssal z�dul a besz�k�lt ny�l�son �t a f�ver��rbe (aorta), �s er�teljes rezg�st kelt az �rfalban. Az orvos m�r a beteg k�zel�ben is hallja az �rv�nyl� �raml�s �s a rezg�sbe hozott �rfal hangj�t.

A z�rejeknek n�gy k�l�nb�z� �teme van a sz�vcikl�us f�zis�t�l �s a rendellenesen m�k�d� billenty�t�l vagy billenty�kt�l f�gg�en. A mitr�lis visszafoly�s (ha a k�tcs�cs� billenty� beteg) �s az aortasz�k�let a szisztole alatt hallhat�, a mitr�lis sz�k�let �s az aort�s visszafoly�s pedig a diasztole alatt.

A billenty�betegs�g s�lyoss�ga nem mindig egyforma. Egyesek �veken �t panaszmentesen �lnek �s esetleg csak n�ha �rzik kellemetlen�l magukat. A legt�bb esetben azonban �llapotuk id�vel rosszabbra fordul. A t�d�kban folyad�k gy�lemlik �ssze (ezt az �llapotot t�d�vizeny�nek, t�d��d�m�nak nevezz�k), ez l�gszomjhoz vezet, �s a pitvarok annyira kit�gulhatnak, hogy a falaikon �thalad� elektromos jelek eltorzulnak, ez pedig rendellenes sz�vver�st id�z el�.