Most m�r r�szleteiben is k�vethetj�k a v�r kett�s kering�s�t. Az oxig�nben szeg�ny �s a boml�sterm�knek sz�m�t� sz�n – dioxidban gazdag, s�t�t v�n�s v�r a t�d�billenty�n kereszt�l a jobb kamr�b�l a t�d�ver��rbe pr�sel�dik. Az �r hamarosan el�gazik jobbra �s balra, mindegyik �g egy – egy t�d�felet t�pl�l. A t�d�ben a ver�erek �jra �s �jra el�gaznak, fokozatosan sz�k�lnek, m�g v�g�l hajsz�lerekk� v�lnak. Ezek a mikroszkopikus m�ret� v�rerek az apr� l�gh�lyagocsk�k milli�it fonj�k k�r�l a t�d�ben. Itt a v�r a l�gh�lyagokat kit�lt� leveg�be �r�ti sz�n – dioxid tartalm�t, �s ugyanonnan felt�lt�dik oxig�nnel, �s e folyamat sor�n �l�nkpiros sz�n�v� v�lik. Az oxig�nd�s v�r a n�gy t�d�vissz�ren kereszt�l a sz�v bal pitvar�ba jut. Innen a legvastagabb fal�, legt�bb izommal ell�tott �regbe, a bal kamr�ba �mlik tov�bb.

Amikor a bal kamra �sszeh�z�dik, az oxig�nnel t�lt�tt v�r er�teljesen kil�k�dik a f�ver��r – billenty�n kereszt�l a f�ver��rbe (aort�ba), amely azt�n a test minden r�sz�be le�gazik. A hatalmas hajsz�l�rh�l�zatban, amely minden sz�vetet beh�l�z, a v�r leadja oxig�nj�t �s sz�ndioxidot vesz fel, ez�ltal ism�t s�t�t v�r�sesk�k sz�n�v� v�lik. A hajsz�lerek egyre t�gasabb visszerekk� egyes�lnek, v�g�l kialak�tj�k a k�t f� v�n�t, az als� �s a fels� f� visszeret (vena cava inferior �s vena cava superior). Ezek visszasz�ll�tj�k a v�rt a jobb pitvarba, �s onnan a h�romcs�cs� billenty�in kereszt�l a jobb kamr�ba. A k�rforg�s ezzel lez�rul. Mindez csup�n f�l percet vesz ig�nybe.