Az EKG – g�rbe a m�k�d�ben l�v� sz�v elektromos keresztmetszet�t adja meg. K�l�n�sen a terhel�ses EKG cs�csai �s v�lgyei nagyon tanuls�gosak, mert azt mutatj�k, hogy a sz�v meger�ltet� ig�nybev�tel fokozott k�vetelm�nyeinek mennyire k�pes megfelelni.

A szorgalmas izmok t�bb oxig�nt �s energi�t ig�nyelnek, �gy t�bb v�rt haszn�lnak fel. A sz�vnek n�velnie kell a kering�s sebess�g�t, t�bb v�rt kell k�ldenie adott id� alatt mind az izmokba, mind a t�d�be, k�l�n oxig�n�rt. A sz�v perct�rfogata (az egy perc alatt pump�lt v�r t�rfogata) a sz�vver�senk�nt pump�lt v�r mennyis�g�nek �s a percenk�nti sz�vver�sek sz�m�nak szorzata.

Ezek k�z�l a v�lt�k k�z�l az els�t pulzust�rfogatk�nt ismerj�k. Nyugalmi �llapotban a bal kamra k�r�lbel�l nyolcvan milliliter v�rt kap pitvar�b�l egy elernyed�s sor�n, ez ad�dik hozz� ahhoz a k�r�lbel�l ugyanekkora mennyis�g� k�szlethez, amelyet m�r am�gy is tartalmaz. Ezt a bej�v� (input) t�rfogator bocs�tja ki �sszeh�z�d�sa sor�n. A sz�vizomnak azonban van egy k�l�nleges tulajdons�ga: min�l jobban kiny�lik, ann�l nagyobb m�rt�kben h�z�dik �ssze. Ezt a jellegzetess�get el�sz�r Ernest Henry Starling figyelte meg 1914 – ben a londoni University College – ben, �s ma m�r �ltal�nosan a sz�v Startling t�rv�nyek�nt ismerj�k. A t�rv�ny meg�llap�tja, hogy a sz�v �sszeh�z�d�s�nak er�ss�ge egyenesen ar�nyos azzal a sebess�ggel, amellyel a v�n�k megt�ltik �s azzal az ellen�ll�ssal, amelynek ellen�ben pump�l.

Ha a test mozogni kezd, az izmok gyorsabban dolgozz�k fel a v�rt. A v�r mennyis�ge megn� a visszerekben, am�g a k�rnyez� izmok �ssze nem nyomj�k azokat. A k�t t�nyez� egy�ttes hat�s�ra a v�r gyorsabban �ramlik a sz�vbe. Ott a t�rfogat megn�veked�se megny�jtja a sz�vizmot az elernyed�se alatt, �s az izom (a Starling – t�rv�nynek engedelmeskedve) er�sebb �sszeh�z�d�ssal fog reag�lni.

Az eg�szs�ges sz�v a pulzust�rfogat�t k�r�lbel�l k�t �s f�lszeres�re tudja ilyan m�don megn�velni. Min�l t�bb v�rt pump�l a sz�vver�s sor�n, ann�l t�bb helyet biztos�t a k�vetkez� sz�vver�s friss v�re sz�m�ra. Az �sszeh�z�d�s ut�ni (posztszisztol�s) k�szlet (az a v�rmennyis�g, ami visszamarad a sz�vben az �sszeh�z�d�s ut�n) a pulzust�rfogat n�veked�s�vel folyamatosan cs�kken. A nagy pulzust�rfogat j� izomzat� sz�v jele. A sz�vizomrostoknak megvan azonban a maguk korl�tja, a sz�v nem tudja sz izmait a v�gtelens�gig fejleszteni. Ez a korl�t nem magukban a sz�vizmokban, hanem ink�bb a v�rell�t�sukban rejlik. Elker�lhetetelen�l bek�vetkezik az a helyzet, amikor a koszor��rkering�s m�r nem k�pes a sz�vizmot (a myocardiumot) oxig�nnel �s energi�val ell�tni.