A sz�v – a term�szetes h�l�zat�nak ez a bonyolult rendszere – erek megcsavarod�s�b�l, elfordul�s�b�l, megvastagod�s�b�l �s egyes�l�s�b�l j�n l�tre a m�hban. Minden 200 magzat k�z�l egyn�l valami nem siker�l ebben a folyamatban. A cs�vek rosszul kapcsol�dnak �ssze, �s ez esetleg a v�r�raml�s s�lyos zavar�t okozhatja. E zavarokat velesz�letett sz�vhib�knak (vitium cordis congenitum) nevezz�k.

A velesz�letett sz�vhib�k okait m�g nem ismerj�k teljes bizonyoss�ggal. N�h�ny kiv�teles esetben a felmen�kt�l �r�k�lt hib�s g�nek helytelen h�l�zat�p�t�si utas�t�st adnak. M�skor – esetleg a fogamz�s ut�ni k�t h�napos kritikus fejl�d�si szakasz folyam�n – nem volt kiel�g�t� a t�panyagell�t�s (tal�n l�tfontoss�g� vitaminok hi�nyoztak). Az anya szedett magzatk�ros�t� (tetraog�n) gy�gyszerek is okozhatnak sz�vfejl�d�si rendellenss�get.

A magzati v�rkering�s nem haszn�lja a kisv�rk�ri p�ly�t. A m�hben a t�d� nem leveg�t, hanem amnionfolyad�kot tartalmaz, �gy a magzat ezen az �ton nem juthat oxig�nhez. Az �rt�kes, oldott g�zt az any�t�l kapja a m�hlep�nyen kereszt�l. Sz�let�s el�tt egy r�vidre z�r�, igen apr� cs�, az art�ri�s vezet�k (ductus arteriosus, Botallo – vezet�k) a t�d�nek sz�nt v�r legnagyobb r�sz�t a f�ver��rbe (aorta) tereli. Sz�let�s ut�n ennek a vezet�knek n�h�ny nap alatt z�r�dnia kell. Amennyiben ez nem t�rt�nik meg, �s a vezet�k tov�bbra is f� �raml�si �t marad (nyitott ductus arteriosus), akkor a csecsem� l�gz�si neh�zs�ggel fog k�zdeni.

A jobb pump�t a bal pump�t�l elv�laszt� er�s fal (a sz�vs�r�ny) fejl�d�s�ben is el�fordulhatnak rendelleness�gek. A jobb �s a bal pitvar k�z�tti �tj�r� (atrialis septalis defectus, ASD) lehet�v� teszi, hogy a v�r a bal pitvarb�l (ahol nagyobb nyom�s uralkodik) a jobb pitvarba �ramolj�k, ami ez ut�bbi kit�gul�s�hoz vezet. A kemrai s�v�nyhiba (ventricularis septalis defectus, VSD) a nyitott art�ri�s vezet�k hat�s�t ut�nozza, megengedve a bal kamra frissen oxig�nd�s v�r�nek, hogy a jobb kamra oxig�nben szeg�ny v�r�vel keveredj�k.

Bizonyos velesz�letett sz�vhib�k okozz�k az �gynevezett „k�k csescem�” jelens�get, ami az�rt j�n l�tre, mert a rossz �ton kering� v�r nem k�pes arra, hogy a test valamennyi sz�vet�t oxig�nnel ell�ssa. Az ut�bbi 25 �v folyam�n nagy er�fesz�t�seket tett az orvostudom�ny annak �rdek�ben, hogy az ilyen hib�kat seb�szeti �ton kijav�tsa. A gy�gyszerek, v�rcser�k (n�ha m�r a m�hen bel�li v�rcser�k), valamint a hib�s cs�vek, �regek �s csatlakoz�sok l�p�senk�nti helyrehoz�sa �sszer� kombin�ci�kban alkalmazva a velesz�letett sz�vhib�k j� r�sz�t kezelhet�v� tette.