A sz�vbelh�rtya �s a sz�vburok k�z�tt m�k�dik a sz�v er�m�telepe, a sz�vizomr�teg (myocardium). A sz�v v�z�t alkot� t�m�tt, rostos szerkezet k�r� csigavonalban halad� izomk�tegek tekerednek. (A sz�vben l�v� rostos v�z �s a billenty�k a sz�v s�ly�nak k�r�lbel�l fel�t teszik ki.) Az izomk�tegek minden �reget k�rbefognak, �s kialak�tj�k a falakat, majd a pitvarokat a kamr�kt�l elv�laszt� billenty�ket t�maszt� hurokk� egyes�lnek.

A pitvar falaiban sokkal kevesebb sz�vizom van, mint a kamrafalakban, �gy ezek a falak meglehet�sen v�konyak; a bal pitvar fala a vastagabb. Ezek az �regek nem annyira nagy teljes�tm�ny� szivatty�k, hanem ink�bb j�l t�gul� t�rs�gek, a be�rkez� v�r fogad�s�ra szolg�lnak (az atrium latin sz�, el�csrnokot, el�szob�t jelent). A bal kamra biztos�tja azt a nagy nyom�st a v�r sz�m�ra, amely a test minden r�sz�be, m�g az ujjak hegy�be is eljutatja, s�t onnan m�g visszat�rhet a sz�vbe, ez�rt ennek az izomt�mege a legnagyobb. Vastags�ga helyenk�nt 1,25 centim�tert is el�rhet. A jobb kamra feladata – hogy v�rt �ramoltasson a t�d�n kereszt�l – kev�sb� meger�ltet�; ez az �reg a bal kamra mellett fekszik, fala csak 0,6 centim�ter vastags�g� vagy m�g v�konyabb.

A sz�vizom a testben el�fordul� k�t f� izomt�pusnak, azaz a v�zizomnak �s a zsigeri izomnak furcsa kever�ke. Mikroszk�pban szeml�lve olyan cs�kok �s bar�zd�k l�that�k rajta, amelyek a v�zizomra jellemz�k. Ez a t�pus mozgatja test�nk csontjait, �s els�sorban akaratlagos, vagyis tudatos ir�ny�t�s alatt �ll. A sz�vizom m�gsem ir�ny�that� akaratlagosan, az idegrendszer                    auton�m – akaratunkt�l f�ggetlen – ingereire vagy a saj�t maga �ltal bels�leg keltett elektromos parancsokra reag�l. Ebben a tekintetben a sz�vizom jobban hasonl�t a zsigeri vagy simaizomra, ami a gyomor �s m�s bels� szervek fal�ban tal�lhat�.

A sz�vizom rostjai – m�k�d�s�ket tekintve – �ri�s m�ret� sejtek. A v�zizomhoz �s a zsigeri izomhoz hasonl�an aktin- �s miozinsz�lak k�tegeit tartalmazz�k, �s �sszeh�z�d�suk a test t�bbi izomsz�vet�hez hasonl�an megy v�gbe. B�s�gesen el�fordulnak benn�k a mitokondriumok is; ezek a sejt er�m�telepei, amelyek a t�pl�l�kot energi�v� alak�tj�k. Abban viszont elt�rnek a t�bbi izomt�l, hogy az idegi �zenetet alkot� elektromos jelek e rostok t�mkeleg�n haladnak �t.

Ahol k�t sz�vizomrost k�t v�ge tal�lkozik egym�ssal, ott j�l felismerhet� s�t�t s�vok, be�kel�d�tt korongok keletkeznek. Minden korong bizonyos pontjaiban k�t szomsz�dos sejt k�ls� membr�nja egyes�l �gy, hogy a sz�vizomrostoknak ezekn�l az �gynevezett szoros �rintkez�sekn�l k�z�s h�rty�juk (membr�n) lesz. Az elektromos jelek szinte akad�lytalanul jutnak kereszt�l a szoros �rintkez�seken, a sejtmembr�n m�s pontjain azonban az elektromos ellen�ll�s sz�zszorta nagyobb. �gy a jelek a legkisebb ellen�ll�s vonal�t k�vetik, �tugranak egyik rostr�l a m�sikra, s ezzel �sszeh�z�d�si l�ncreakci�t keltenek. Szerkezetileg a sz�vizom k�l�n�ll� sejtek r�csh�l�zat�b�l �ll. �gy olyan sejtek egy�ttm�k�d� csoportja alakul ki, amelyek k�z�s c�l v�grehajt�sa �rdek�ben egyes�ltek, �s egyetlen �ri�s sejtk�nt m�k�dnek. Az ilyen sejtcsoportot szinciciumnak (syncytiumnak) nevezik.