A stressz �s a sz�vbetegs�g k�z�tti �sszef�gg�s m�g sokkal kev�sb� tiszt�zott, mint a t�bbi kock�zati t�nyez�vel val� kapcsolat. Ez r�szben sz��rtelmez�si (lexikogr�fiai) probl�ma: maga a stressz kifejez�s �rtelmez�se nem egys�ges, elt�lzott, elcs�pelt, n�ha zavaros. Neh�z azonos�tani �s m�g nehezebb min�s�teni.

Azokat az �lettani mechanizmusokat, amelyekkel az �ltalunk stresszk�nt �rz�kelt esem�nyekre reag�lunk, k�zdj vagy menek�lj (fight – or – fligh) reakci�knak nevezt�k el. Az ideg – �s hormonrendszer gyors�t� �tt�telt alkalmaz a szervezetben, hogy a fenyeget� veszedelemmel szembesz�llhassunk: megn�veli a sz�vfrekvenci�t, a v�rnyom�st �s a l�gz�si sebess�get, �s felk�sz�t a cselekv�sre. A v�r�ramba jut� nagyobb mennyis�g� adrenalin �s noradrenalin arra serkenti a sz�vizmot, hogy gyorsan �gesse el az oxig�nt, �gy gyorsan kimer�ti a sz�v oxig�nk�szlet�t. Az ennek eredm�nyek�nt bek�vetkez� oxig�nhi�ny sz�vrohamhoz vezethez, ha m�r el�z�leg is fenn�llott a koszor�erek betegs�ge. Sv�dorsz�gban egy 150 k�z�pkor� szem�ylen v�gzett vizsg�lat sor�n azt tapasztalt�k, hogy a nagyfok� pszichol�giai stresszt �t�lt szem�lyek �t �ven bel�li sz�vkoszor��r – megbeteged�snek kock�zata hatszorosa volt a csek�lyebb stresszhat�snak kitettek kock�zat�nak.

A fesz�lts�gekkel teli, stresszel megterhelt �let jellemz�it megpr�b�lt�k kategoriz�lni. A San Francisc� – i  Sion – hegy K�rh�z sz�vgy�gy�szai �rt�k le els�k�nt az A – t�pus� szem�lyis�get. A jellegzetesen A t�pus� szem�lyis�g verseng�, sikerre orient�lt, t�relmetlen �s gyorsan feld�h�dik, a B – t�pus� szem�lyis�g ennek ellent�te. Egy 3500 k�z�pkor� f�rfiakra kiterjed� felm�r�s sor�n meg�llap�tott�k, hogy a hossz� t�v� A – t�pus� viselked�s a koszor��r – betegs�g legjobb el�jelz�je. Az ilyen f�rfiakban a sz�vprobl�m�k kialakul�s�nak val�sz�n�s�ge majdnem h�romszorosa a kev�sb� verseng�, B – t�pus� szem�lyek k�z�tti el�fordul�snak. Az A – t�pus� koncepci� is elfoglalta a hely�t a sz�vbetegs�ggel �sszef�gg�sben l�v� kock�zati t�nyez�k k�z�tt. Ezek a t�nyez�k egym�ssal is k�lcs�nhat�sban vannak, ugyanolyan bonyolult m�don, mint amilyen bonyolult maga a modern �letst�lus is. Szerepel k�z�tt�k a doh�nyz�s, a nem megfelel� �trend, az alkohol, a mozg�shi�ny, a v�rnyom�s, a t�ls�ly, a szem�lyis�g, valamint az a k�s�rt�s, hogy mindig azt tegy�k, amit szeretn�nk. A koszor��r – betegs�g elker�l�s�t megpr�b�lni olyansmi, mint ha labirintuson �tvezet� utat keresn�nk az eg�szs�ges sz�vhez. M�gis, az orvostudom�ny bizony�t�kai egyre ink�bb arra utalnak, hogy ez az �t j�rhat� �s minden �vben t�bb �s t�bb ember indul el rajta.