Szv s vrkerings
A szv ngyrekesz izompumpa, amelybe a vrt a szvbl a testbe, illetve a testbl a szvbe szllt nagy vrerek szjadzanak.

A rekeszek ritmikus mozgsa, sszehzdsuk s elernyedsk a vrt a megfelel irnyba ramoltatja.A vr a test minden rszbe oxignt s tpanyagokat visz, illetve salakanyagokat szllt el onnan. Artrikban s vnkban kering; az artrik oxignds vrt visznek a szervezetbe, a vnk pedig az „elhasznlt” vrt juttatjk vissza a szvbe.A test sszes szervnek egszsge szempontjbl alapvet, hogy j legyen a vrkerings, s ezt rszben a szvizom hatkony mkdse, rszben az artrik akadlytalan vrtramlsa biztostja.A keringsi rendszer akkor egszsges, ha a vrereket sem zsrlerakdsok, sem vrrgk nem szktik, illetve nem zrjk el. Fontos az is, hogy a kering vr nyomsa egy bizonyos rtket ne lpjen tl. A magas vrnyoms (hipertenzi) krosthatja az ereket, illetve nveli az relzrdsok valsznsgt.
A keringsi rendszer A keringsi rendszer a szervezet minden rszbe eljuttatja a vrt, s el is szlltja onnan. Kzpontja a szv. Az artrik a szvbl a testbe, a vnk a testbl a szvbe viszik a vrt.
Artrik s vnk Az artrikban magas nyoms vr ramlik, ezrt faluk szksges erssgt ngy rteg biztostja. Az artrik s elgazsaik (az arteriolk) fala izmos, ami az rfal szktsvel s tgtsval hozzjrul a testhmrsklet szablyozshoz. A vnk fala kevsb rugalmas, s kevesebb izmot tartalmaz. A vnabillentyk megakadlyozzk, hogy a vr visszafel ramoljon.
A szv regei A szvet egy vlaszfal kt flre osztja. Mindkt szvflben kt rekesz – egy pitvar s egy kamra – tallhat, s az ezeket sszekt billentyk csak egy irnyba nylnak. A bal pitvar s kamra az oxignds, a jobb az „elhasznlt” vrt keringeti. A ktfajta vr keveredst a vlaszfal akadlyozza meg.
A szv s a td vrkeringse A kevs oxignt tartalmaz („elhasznlt”) vrt a vena cava fels s als gai szlltjk vissza a szv jobb pitvarba. Innen a vr a jobb kamrba, majd a tdartrikon t a tdbe kerl. A td kis vrereinek hlzatn tramolva oxignt vesz fel a bellegzett levegbl, s a szn-dioxid-tartalmt leadja, ami kilgzskor tvozik. Az oxignnel dsult vr a tdvnkon a bal szvpitvarba, onnan pedig a bal kamrba jut. A szv a bal kamrbl az aortn t pumplja a vrt a test minden rszbe.

Tnetek A keringsi zavarok okozta tnetek jellegt az rintett szerv vagy terlet hatrozza meg. A szvbetegsgek mellkasi fjdalmat, heves szvdobogst vagy fulladst, a megromlott agyi kerings julst, flrebeszlst vagy tudatzavart, a vgtagok keringsi zavarai fjdalmat s dagadst okozhatnak.
|