Annak rdekben, hogy megrtsk, hogy a specializldott szvszvet hogyan fejleszti ki s hogyan tovbbtja az elektromos impulzusokat, le kell szllnunk az atomoknak az egyes sejteket krlvev membrnokon val viselkedsi szintjre. Az atomnak elektromos szempontbl semlegesnek kell lennie. Eredenden a benne lv pozitv tlts protonok s negatv tlts elektronok szma azonos. Bizonyos krlmnyek kztt – klnsen, ha oldatban vannak – egyes atomok hajlamosak arra, hogy leadjanak vagy felvegyenek egy vagy kt rszecskt. Az idegek mkdse szemponjbl klnsenfontos kt elem, a ntrium s a klium egyarnt hajlamos egy – egy elektron, azaz egy negatv tlts elvesztsre. Ekkor a mrlegegy pozitv tltstbbletet mutat. Az ilyen mdon elektromosan tlttt atomot ionnak nevezzk. Kalciumionok is kpzdnek, s atomjaik termszetnek tulajdonthatan ezek mindegyike kt pozitv tltst hordoz.
A szvben a szvizomsejt membrnja pumpaknt mkdik. Ntriumionokat hajt ki a sejtbl, s ezt annl gyorsabban teszi, minl gyorsabban tud kliumionokat bevinni. Rvid id alatt pozitv tltstbblet halmozdik fel a membrn kls oldaln. Hirtelen, bizonyos kszbrtk elrse utn az ramls irnya megfordul. A membrnben ionkapuk nylnak meg, s a ntrium visszaramlik a sejtbe. A pozitv tltsnek ezt a gyors eltoldst, ami elektromos ramot hoz ltre, nevezzk depolarizcinak, majd a repolarizcinak nevezett szakasz folyamn az ionok gyorsan visszapumpldnak. Az ngerjeszt SA – csomban a depolarizci az az esemny, amely a szvverst kivltja. A depolarizcis hullmok, amelyeket korbban elektromos jeleknek neveztnk, az elektromosan vezet rostok sejtmembrnjainak segtsgvel terjednek a szvben. Amikor elrik a Purkinje – rostok vgzdseit, tugranak a szvizomrostokra, s mozgsba hozzk a miozinbl s aktinbl ll molekulris reteszt, a kt fehrje egymssal egyesl, hogy a rost megrvidljn. Mindez egy msodpercnl rvidebb id alatt megy vgbe. Az a folyamat, amely az ionpumplssal kezddtt, vrpumplssal fejezdik be. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
