A sz�v

Az az �k�lnyi m�ret� szerv, amely arra szolg�l, hogy izmai, billenty�i �s cs�vezet�kei seg�ts�g�vel eljuttassa a v�rt test�nk minden r�sz�be, egy�ltal�n nem hasonl�t a B�lint-napi k�rty�kon l�that� n�pszer� szivecsk�kre, a romantikus �rzelmeket kifejez� jelk�pre. Nem is �l�nkpiros a sz�v, mint ahogyan azt az ilyen jelk�pes �br�zol�sokn�l megszokhattuk. �s, ha Cupido nyila �td�fn�, akkor az eredm�ny nem a mennyekbe emel� �gig �r� szerelem lenne, hanem majdnem biztos hal�l.

Az ut�bbi id�ben a sz�v romantikus jelk�p mivolt�t a tudom�ny realit�sa m�r er�sen megt�p�zta. Az �koriak szem�ben a sz�v jelk�pezte az ember szellemi l�ny�t. Az egyiptomiak �gy hitt�k, hogy az alvil�gi t�rv�nyteremben megm�rik a halott sz�v�t, �s annak alapj�n d�l el, hogy az igazak k�z� ker�lhet-e az alvil�gon. A g�r�g�k a v�r tiszt�tlans�gait  el�get� kov�csm�helyhez hasonl�tott�k a sz�vet. Az id�k folyam�n ezek a t�vhitek eloszlottak, az �larc lehullt, �s ma m�r tudjuk, hogy a sz�v nem m�s, mint pumpa, sem t�bb, sem kevesebb. De milyen csod�latos pumpa! Soha nem pihen, minden m�sodpercben legal�bb egyet (de n�ha t�bbet is) dobban, hozz�vet�leg a fogamz�st�l sz�m�tott negyedik h�tt�l kezdve a hal�l el�tt n�h�ny percig. Minden dobban�sa �ltet� v�rt k�ld szertesz�t a testbe.