B�rmilyen sikeres is maga a sz�v�t�ltet�s, ut�na m�g mindig fenn�ll a kil�k�d�s (a szervezet immunrendszere v�dekez�reakci�j�nak) vesz�ly. Az immunrendszer a be�ltetett sz�vet idegen sz�vetnek tekinti �s megpr�b�lja elpuszt�tani. A probl�ma olyan donorsz�v felhaszn�l�s�val oldhat� meg, amely �sszef�r a befogad� (recipiens) sz�vett�pus�val, de emellett az immunrendszer visszaszor�t�s�ra m�g �gynevezett immunszupressz�v gy�gyszereket is kell adni a befogad�nak. A sz�vel�gtelens�gben szenved� p�ciens sz�m�ra egy teljesen m�s megold�s is k�n�lkozik, ez pedig a mesters�ges sz�vp�tl�s. Robert Jarvik amerikai tud�s �tt�r� munk�ss�ga nyom�n az els� mesters�ges sz�vet William de Vries seb�szorvos be�ltette egy 62 �ves seattle – i fogorvos, Barney Clark mellkas�ba.

A Jarvik – f�le sz�v alkalmaz�s�nak az az egyik f� probl�m�ja, hogy a v�r hajlamos a mesters�ges sz�v bels� fel�let�n megtapadni, ahonnan azt�n lev�lik, �s apr� v�rr�g�ket k�pez. Az alvad�sg�tl� gy�gyszerek ugyan minim�lisra cs�kkentik ezt a hat�st, de m�g mindig fenn�ll annak a vesz�lye, hogy egy v�rr�g elindul �s elz�r egy ver�eret az agyban, �s �gy katasztr�f�t okoz. William Pierce lek�zd�tte ezt a probl�m�t, a Pennsylvania �llami Sz�vvel, amelynek egy darabb�l �nt�tt, sima �regei vannak, �s billenty�i teljes eg�sz�kban m�anyagb�l k�sz�ltek. Automata v�r�raml�s – szab�lyz�t is be�p�tettek ebbe a sz�vbe, ami lehet�v� teszi, hogy a pump�l�si sebess�g �s ez�ltal a v�rell�t�s is a test ig�nyeinek megfelel�en v�ltozzon.

A term�szetes sz�vn�l alig nagyobb mesters�ges sz�v k�t k�l�n�ll�, azonos pump�b�l �ll, amelyeket Velcro – tapaszok kapcsolnak �ssze. Ezt �ltetik be a befogad� mellkas�ba. A mesters�ges sz�vet s�r�tett leveg� m�k�dteti, ami impulzusokkal mozgat egy h�rty�t, �s �gy kereszt�lnyomja a v�rt az eszk�z�n. Egyir�ny� billenty�k terelik a v�rt a megfelel� ir�nyba. Sajnos negy h�tr�nya az eszk�znek, hogy egy�ttesen 17 kilogramm t�meg�, �s k�ls� meghajt�rendszer �s id�z�t�berendez�st ig�nyel, amelyek k�t, egyenk�nt 2,7 m�ter hossz� m�anyag cs�vel csatlakoznak a mesters�ges sz�vhez. A p�ciens mozg�s�t nagym�rt�kben korl�tozza az, hogy b�rhov� megy, ezt a felszerel�st is mag�val kell vinnie. Az 1990 – es �vek k�zep�re m�r majdnem 25000 embernek volt mesters�ges sz�ve. Jelenleg kutat�sok folynak sokkal kisebb t�pegys�gek kifejlszt�s�re, amelyeket h�tizs�kk�nt lehet viselni, �s �gy nem g�tolj�k a befogad� szabad mozg�s�t. Jelenleg az �t�ltetett sz�vek t�l�l�si es�lye jobb, mint a mesters�ges sz�vek�. A k�t m�dszer legjobb alkalmaz�si lehet�s�ge az, hogy a mesters�ges sz�vet h�zagp�tl�snak haszn�lj�k a beteg �letben tart�s�ra mindaddig, am�g a sz�m�ra megfelel�, term�szetes donorsz�v �t�ltet�s�re kell v�rnia.

Az els� beteg, akin�l ez a m�dszer bev�lt, a 25 �ves Michael Drummond volt, aki 1985 – ben kapott Jarvik – sz�vet saj�t, v�rusos megbeteged�sben t�nkrement sz�v�nek p�tl�s�ra. Nem kellett sok�ig v�rnia sz�vetbar�t donorsz�v�re; kilenc nappal k�s�bb term�szetes donorsz�vet kapott, �s a mesters�ges sz�v helyettes�t� szerepe megsz�nt.