A test valamennyi sz�vet�nek, de els�sorban a m�k�d� izomsz�vetnek v�rell�t�sra van sz�ks�ge. A sz�v er�teljesen m�k�d� izom, �s minden rostja mellett hajsz�l�r fut a v�rrel sz�ll�tott oxig�nnel �s t�panyagokkal. Paradox m�don, a sz�v nem tudja hasznos�tani azt a v�rt, amely az �regein kereszt�l�ramlik, mert az �raml�s sebess�ge �s a sz�v bels� nyom�sa is t�ls�gosan nagy, ezek sz�tfesz�ten�k a sz�vkapill�risok finom h�l�zat�t. Mindenesetre a sz�v jobb oldal�n a v�r oxig�nell�totts�ga szeg�nyes lenne, hiszen innen a testb�l �sszegy�lt, a l�tfontoss�g� oxig�nben szeg�ny v�r indul a t�d� fel�.

A sz�v, ez az �reges izom, az �ltala �tpump�lt v�rnek az �t sz�zal�k�t mindig megtartja (enn�l csak az agy v�rell�t�sa jobb). Ezen k�v�l azonban ez a v�rrel t�lt�tt szerv saj�t v�rell�t�s�ra k�nytelen k�ls� seg�ts�get is ig�nybe venni. A k�t sz�vkoszor� – ver��r (arteria coronaria) a f�ver��rb�l (aorta) �gazik le k�zvetlen�l az aortabillenty� felett. A sz�v�sz�l vastags�g� erek tov�bb oszt�dnak �s k�r�lveszik a sz�vet, fel�let�t csipkeszer� h�l�val bor�tj�k, ami az orvosokat egy kiss� f�lrecs�szott koron�ra eml�keztette (innen sz�rmazik a neve, a latin coronarius, koron�hoz tartoz� sz�b�l). Ezek az erek naponta mintegy 600 liter v�rt juttatnak a sz�vizomnak.

A bal sz�vkoszor� – ver��r (arteria coronaria sinistra) k�t �gra oszlik. Az egyik az el�ls�, lesz�ll� sz�vkoszor� – ver��r, ami a sz�v el�ls� r�sz�n viszi le a v�rt a k�t kamr�hoz, a m�sik – k�r�v alak� ver��r�g (ramus circumflexus) – h�tulr�l ker�li meg a sz�vet, a bal kamr�t �s a bal pitvart t�pl�lja. A jobb sz�vkoszor� – ver��r (arteria coronaria dextra) lefel� �s k�rbe haladva ker�li meg a sz�vet, egy �gat bocs�t a jobb pitvar �s a jobb kamra el�ls� r�sz�be, ez a sz�ls� ver��r (arteria marginalis); m�sodik �ga pedig – a h�ts�, lesz�ll� sz�vkoszor� – ver��r – a k�t kamra h�ts� r�sz�t t�pl�lja. A sz�vkoszor� – ver�erek t�k�rk�pe a sz�v vissz�rrendszere, ami visszasz�ll�tja a v�rt a sz�vizmokb�l. Ezeek a visszerek �ltal�ban a f�bb ver�erekkel p�rhuzamos lefut�s�ak, a jobb pitvarba �ml� kis �b�lben (sinus coronarius) egyes�lnek.