A bels elektromos hlzat
A mkd szv finoman koreograflt mozgsa nagyfok bels rendezettsg benyomst kelti. Ebben az elektromossg jtszik dnt szerepet. Minden msodpercben apr elektromos idegi jelzsek futnak krbe a testbe, ezek utastjk s rendezik ssze az izmok mkdst. A szvnek is megvan a maga elektromos jelzrendszere. A szv azonban nll, azoktl az izomsejtektl fgg, amelyek elektromos jelek keltsre, tadsra mdosultak. Sok ilyen klnleges sejtbl ll halmaz van elrejtve a szvban, ezek sszehangolt csapatmunkjnak eredmnye a pumplshoz szksges er.
A szv ritmust a jobb pitvar falnak fels rszn tallhat specilis sejtek egy csoportja lltja be. A sejtek nemcsak tadsra, hanem gerjesztsre is alkalmasak, ezekbl ll a sinus – pitvari (sinoatrialis) vagy SA – csom, a szv sajt, termszetes ingerletkeltje (pacemakere).
A sejtek ltrehozzk sajt impulzusaikat, nmagukat gerjesztik, s gerjesztett llapotuk raglyos.
A szvvers kezdetn az SA – csombl kiindul jelek a pitvarfalak krl villannak fel, hogy serkentsk a szvizom sszehzdst, majd a svnyen, a kt szvfelet elvlaszt falon is thaladnak. A svny mlyn, kzel ahhoz a helyhez, ahol a szv ngy rege sszer, egy msik sejtcsoport tallhat, ez a pitvar – kamrai vagy AV – csom (atrioventricularis csom).
Az AV – csom tulajdonkppen rellloms. Fogadja az SA – csombl rkez jeleket, amelyek a pitvar falban egy igen gyors vezetsre kpes ton msodpercenknt hatvan centimteres sebessggel haladtak vgig. Magban a csomban a vezets sebessge msodpercenknt t centimterre lassul le. Az AV – csom ezutn tadja a jeleket egy msik elektromos vezetken, a His ktegnek nevezett specializlt szvrostktegen keresztl. A jelek ott gyorsulnak fel, ahol a His kteg kt gra osztdik, s mindegyik a Purkinje – rostoknak nevezett fonlhalmazba, a szv elosztrostjaiba vezet. A rostok behlzzk a kamrk falt, s az elektromos zeneteket msodpercenknt 180 centimteres sebessggel tovbbtjk a vrakoz izomrostoknak.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
