Naponta n�gyezerszer ism�tl�dik a sz�vroham kegyetlen dr�m�ja. P�r�lycsap�sk�nt is les�jthat, azonnali hal�lt okozva, de lehet csendes lefoly�s� is, �gyhogy az �ldozat nem is tud r�la, hogy milyen k�rosod�s t�rt�nt a pumpa belsej�ben. A k�z�pkor�ak �s az id�sek vannak a legnagyobb vesz�lyben. J�rv�nyszer� elterjed�s�t a sz�zad elej�n az Egyes�lt �llamokban �s m�s nyugati orsz�gokban. A gazdags�ggal, a modern �letst�lussal, a b�s�ggel �s a „j� �lettel” hozt�k �sszef�gg�sbe.

M�ra m�r, vil�gm�ret� popul�ci�s tanulm�nyok eredm�nyek�nt a tud�sok a sz�vroham mozaikrejtv�ny�nek sok darabj�t megtal�lt�k �s hely�re illesztett�k. Mindenesetre bonyolult dologr�l van sz�. Egyes ter�leteken a betegs�g el�fordul�sa az eg�szs�g�gyi felvil�gos�t�s javul�s�val �s kiterjeszt�s�vel lassan, fokozatosan ritkul. A sz�vroham hal�lokk�nt val� el�fordul�s�nak cs�csa az Egyes�lt �llamokban az 1960 – as �vek k�zep�re esett; az�ta a hal�loz�si ar�ny javult. A t�bbi orsz�gr�l ez m�g nem mondhat� el, a cs�kken� ir�nyzat azonban m�s t�bb helyen is mutatkozik.

Majdnem minden sz�vroham egy alattomos rendelleness�g k�vetkezm�nye, amit sz�vkoszor��r – betegs�gnek, koszor��r – betegs�gnek vagy egyszer�en sz�vbajnak neveznek. L�nyege az, hogy besz�k�lnek a koszor�ver�erek, amelyek az �rt�kes, t�pl�l�, oxig�nd�s v�rt sz�ll�tj�k a sz�vizomba.

Az eg�szs�ges ver�erek bels� bevonata sima �s k�nnyen j�rhat� utat biztos�t. Koszor��r – betegs�gben a ver�erek bels� bevonata megvastagszik �s egyenletlenn� v�lik. Koleszterin (egy term�szetes zs�ranyag) lerak�d�sa, k�t�sz�veti �s simaizomsejtek felhalmoz�d�sa ind�tja meg az �rfal zs�ros elfajul�sa (atherosclerosis) n�ven ismert, hal�los folyamatot, amelynek sor�n a ver�erek lassan et�t�dnek ezekkel a v�gzetes bels� g�r�ngy�kkel, dudorokkal, lemezekkel �s bevonatokkal, amelyeket gy�jt�n�ven k�sadaganatnak (atheroma) nevez�nk. A ver�erek megkem�nyed�se (arterioscloresis), �relmeszesed�s is el�fordul, amikor a ver��r fal�ban az atheroma merev, meszes anyagg� k�vesedik.

A leg�jabb kutat�sok kimutatt�k, hogy a ver��r bels� bevonata, a belh�m is nagy szerepet j�tszik ezekben a folyamatokban: ha megbetegszik, megs�r�l vagy valamilyen m�s m�don �ri baj, megind�thatja a lerak�d�sok k�pz�d�s�t. A lerak�d�sok v�g�l teljesen elz�rhatj�k egyik – m�sik ver�eret. Az is el�fordul, hogy besz�k�tik a ver�eret �s ezzel megzavarj�k a v�r sima �raml�s�t. Erre a v�r alvad�ssal reag�l, �s az alvad�k a v�rlemezk�kkel egy�ttm�k�dve elz�rja az art�ri�t.

Az �rfal zs�ros elfajul�sa a szervezet b�rmelyik ver�er�ben el�fordulhat �s ek� is fordul. A sz�vben azonban �letvesz�lyes. A szervezet az er�teljes pump�l� sz�vt�l kapja az �letet, az oxig�nt ad� v�rt – �s ez vonatkozik mag�ra a sz�vizomra is. Ha a koszor�erek elz�r�dnak, a sz�vizom kezd kimer�lni, �gy a v�rkering�s eg�sz�ben romlik, ami mag�nak a sz�vizomnak a kering�s�t is rontja.