A kering�si rendszer �lland� fesz�lts�gi �llapotban m�k�dik, amit k�t ellent�tes er� hoz l�tre. Az egyik a bels� nyom�s, az amelyet a sz�vizom fejt ki, amikor �sszeh�z�dik �s v�rt pr�sel a test minden r�sz�be elvezet� sz�mtalan �rbe. Ezt a nyom�st a v�r foly�kony k�zege k�zvet�ti, az �rfalakra nehez�d� er�k�nt. A m�sodik a k�ld� nyom�s, a ver�erek �s a visszerek k�r�l elhelyezked� szor�t� izmok �sszeh�z� hat�sa, amely a „perif�ri�s ellen�ll�st” hozza l�tre.

A v�rnyom�st higanymillim�terben m�rik (Hgmm), ez azt a magass�got jelenti, ameddig a v�r bels� nyom�sa fel tudja emelni a v�rnyom�sm�r� m�szer higanyoszlop�t. A barom�teres nyom�st t�bbnyire ilyen m�dszerrel m�rik. A szfigmomanom�ter olyan m�szer, amely m�ri a v�rnyom�st �s az EKG – berendez�ssel nyerhet� inform�ci�khoz hasonl�an a kering�si rendszer eg�sz�nek �llapot�r�l �rt�kes adatokat szolg�ltat. Ebben az �sszef�gg�sben azonban nem nagyon l�nyeges, hogy maga a sz�v mennyire m�k�dik j�l, az eg�szs�g �s az �ll�k�pess�g szempontj�b�l alapvet� az eg�sz test j� v�rkering�se.

Stephen Hales angol lelk�sz m�rte el�sz�r pontosan �llatok v�rnyom�s�t; eredm�nyeit 1733 – ben tette k�zz�.

A szfigmanom�ter korai form�j�t Riva – Rocci olasz fogorvas fejlesztette ki 1896 – ban. Hevederrel szor�totta el az alkart, hogy cs�kkentse a ver�erekben a v�r�raml�st, �s higanyoszlopot haszn�lt annak a nyom�s – k�sz�b�rt�knek a m�r�s�re, amelyn�l a csukl� pulzus�n �rezhet� v�r�r�aml�s le�llt.

A mai tipikus v�rnyom�sm�r� m�szerekhez felf�jhat� mandzsetta tartozik, ezt kell a felkar k�r� tekerni �s leveg�vel felf�jni, hogy elszor�tsa a kart, �s ideiglenesen le�ll�tsa a v�r�raml�st. A m�szer kezel�je sztetoszk�pot helyez a k�ny�kn�l vagy az alkaron lefel� vezet� ver��rre, majd fokozatosan kiereszti a leveg�t a mandzsett�b�l. Megfigyeli azt a mxim�lis v�rnyom�st, amelyn�l a v�r �ppen elkezd folyni a leszor�t�st�l megszabadult ver��rben – ez a szisztol�s nyom�s. A m�rt minim�lis nyom�s, amikor az �raml�s teljes �s akad�lytalan, a disztol�s nyom�s. A k�t sz�mot t�rtvonallal �rj�k le, p�ld�ul 120/80, �s sz�zh�sz per nyolcvannak mondj�k. A higanyoszlopot m�g mindig sz�les k�rben haszn�lj�k mutat�k�nt, de az elm�lt egy – k�t �vtizedben egyre jobban elterjedtek az elektronikus, digit�lis  v�ltozatok.

Ahogy av�r �ramlik a kering�si rendszerben,a nyom�sa szakaszosan, l�pcs�zetesen cs�kken, ezt �gy fejezik ki, hogy a v�r egy nyom�sgrdiensen �t folyik le. Ez a nyom�s a bal kamr�ban �s a f�ver��rben (aorta) a legnagyobb (�tlagosan 100 Hgmm – t �r el, de a szisztol�s cs�csok idej�n a nyom�s�rt�kek m�g magasabbak). Ez a szint az art�ri�s rendszerben egyre kissebb� v�lik, k�r�lbel�l 35 higanymillim�terre cs�kken, amikor a legkisebb ver�erek, a ver�erecsk�k (arteriol�k) kapill�risokk� kezdenek el�gazni. A hajsz�lerek kis v�n�kk� (venula) egyes�l�sekor ism�t 20 higanymillim�teres cs�kken�s k�vetkezik be. A f� visszerekben (venae cavae), m�r majdnem a sz�vben, a v�rnyom�s null�hoz k�zeli �rt�ket mutat.

A v�r �raml�si sebess�ge hasonl� s�m�t k�vet. Az �sszeh�z�d� kamra er�teljesen hajtja ki a v�rt, �gy sebess�ge a f�ver��rben m�sodpercenk�nt k�r�lbel�l 30 centim�ter. Lefel� haladva a ver��r�gaban egyre t�bbet vesz�t sebess�g�b�l, �s mire el�ri a kis ver�erecsk�ket, m�r csak mintegy 2,5 centim�teres m�sodpercenk�nti sebess�ggel �ramlik. A hajsz�lerekben szinte m�r nem is mozog. Mivel azonban a hajsz�lerek �tlagos hossz�s�ga csak egy millim�ter �s a v�r k�r�lbel�l egy m�sodpercet t�lt el benn�k, ez az id� el�g ahhoz, hogy az oxig�nt sz�n – dioxidra �s a friss t�panyagokat boml�sterm�kekre cser�lje. Az id� ezen a mikroszkopikus szinten nem jelent probl�m�t. V�geredm�nyben a ter�let sem probl�ma: a kapill�risok egy�ttes fel�lete rendk�v�l nagy, �sszesen k�r�lbel�l �tezer n�gyzetm�ter, nagyobb, mint egy futballp�lya, �gy az oxig�n �s t�panyagell�t�s a sz�vetekben j�.