Arisztotelsz egyszer kijelentette: „Egyedl a szv . . . nem kpes arra, hogy a srlst elviselje”. Az 1890 – es vekben egy brit sebsz, Stephen Paget pedig azt mondta: „A szvsebszet valsznleg elrte a termszet ltal megszabott hatrokat”.
A mai sebszek, jllehet ugyanolyan tisztelettel kezelik a szvet, mint eldeik, mr kevesebb hdolatot reznek irnta. Az 1950 – es vekben kifejlesztett szv – td by – pass berendezs (szv – td gp) mr egy – kt rra mentesteni tudta a szvet a munkavgzstl, gyhogy kezelse, operlsa s helyrelltsa kevesebb nehzsgbe tkztt. 1952- ben sikeresen behelyeztk az els mestersges szvbillentyt, egy manyag csben lv kis labdt. A mbillentyk szerkezetnek fejlesztse – belertve a szilikonlabdt is, amely fel – le ugrl egy fmkalitka belsejben – gyors s eredmnyes volt. A mestersges szvbillenty napjainkban mr rutinszeren alkalmazott helyettest alkatrsz.
Ugyanebben az vben hozta mkdsbe a szvet elszr mestersges pacemaker. Idszakos hasznlatra szntk s 52 rval a beteg sajt szvversnek megindulsa utn kikapcsoltk. 1960 – ben helyeztk be az els, teljesen beltethet pacemakert egy beteg mellkasfalba. 1967 –ben vgeztk el az els olyan koszorr by – pass mttet, amelynek sorn a beteg lbszrbl kivett brvnadarabot hasznltk fel a szvkoszor – verr megbetegedett szakasznak ptlsra.
1967. december 3 – n elllt a vilg llegzete. Egy dl – afrikai szvsebsz, Christian Barnard, elvgezte az els szvtltetst (Fokvrosban, a Groote Schuur Krhzban). A beteg egy 40 ves cukorbeteg frfi, Luis Washkansy volt. lett 18 nappal sikerlt meghosszabbtani. Ma mr kisebb betkkel jelennek meg az jsgokban a szvtltetsekrl szl hradsok s a betegek tllst nem napokban, hanem vekben mrik. Ezzel letnben van az egykor imdott s mg mindig romantikval krlvett szv varzsa. |