Most mr rszleteiben is kvethetjk a vr ketts keringst. Az oxignben szegny s a bomlstermknek szmt szn – dioxidban gazdag, stt vns vr a tdbillentyn keresztl a jobb kamrbl a tdverrbe prseldik. Az r hamarosan elgazik jobbra s balra, mindegyik g egy – egy tdfelet tpll. A tdben a vererek jra s jra elgaznak, fokozatosan szklnek, mg vgl hajszlerekk vlnak. Ezek a mikroszkopikus mret vrerek az apr lghlyagocskk milliit fonjk krl a tdben. Itt a vr a lghlyagokat kitlt levegbe rti szn – dioxid tartalmt, s ugyanonnan feltltdik oxignnel, s e folyamat sorn lnkpiros sznv vlik. Az oxignds vr a ngy tdvisszren keresztl a szv bal pitvarba jut. Innen a legvastagabb fal, legtbb izommal elltott regbe, a bal kamrba mlik tovbb. Amikor a bal kamra sszehzdik, az oxignnel tlttt vr erteljesen kilkdik a fverr – billentyn keresztl a fverrbe (aortba), amely aztn a test minden rszbe legazik. A hatalmas hajszlrhlzatban, amely minden szvetet behlz, a vr leadja oxignjt s szndioxidot vesz fel, ezltal ismt stt vrseskk sznv vlik. A hajszlerek egyre tgasabb visszerekk egyeslnek, vgl kialaktjk a kt f vnt, az als s a fels f visszeret (vena cava inferior s vena cava superior). Ezek visszaszlltjk a vrt a jobb pitvarba, s onnan a hromcscs billentyin keresztl a jobb kamrba. A krforgs ezzel lezrul. Mindez csupn fl percet vesz ignybe. |