A stressz s a szvbetegsg kztti sszefggs mg sokkal kevsb tisztzott, mint a tbbi kockzati tnyezvel val kapcsolat. Ez rszben szrtelmezsi (lexikogrfiai) problma: maga a stressz kifejezs rtelmezse nem egysges, eltlzott, elcspelt, nha zavaros. Nehz azonostani s mg nehezebb minsteni.
Azokat az lettani mechanizmusokat, amelyekkel az ltalunk stresszknt rzkelt esemnyekre reaglunk, kzdj vagy meneklj (fight – or – fligh) reakciknak neveztk el. Az ideg – s hormonrendszer gyorst tttelt alkalmaz a szervezetben, hogy a fenyeget veszedelemmel szembeszllhassunk: megnveli a szvfrekvencit, a vrnyomst s a lgzsi sebessget, s felkszt a cselekvsre. A vrramba jut nagyobb mennyisg adrenalin s noradrenalin arra serkenti a szvizmot, hogy gyorsan gesse el az oxignt, gy gyorsan kimerti a szv oxignkszlett. Az ennek eredmnyeknt bekvetkez oxignhiny szvrohamhoz vezethez, ha mr elzleg is fennllott a koszorerek betegsge. Svdorszgban egy 150 kzpkor szemylen vgzett vizsglat sorn azt tapasztaltk, hogy a nagyfok pszicholgiai stresszt tlt szemlyek t ven belli szvkoszorr – megbetegedsnek kockzata hatszorosa volt a cseklyebb stresszhatsnak kitettek kockzatnak.
A feszltsgekkel teli, stresszel megterhelt let jellemzit megprbltk kategorizlni. A San Francisc – i Sion – hegy Krhz szvgygyszai rtk le elsknt az A – tpus szemlyisget. A jellegzetesen A tpus szemlyisg verseng, sikerre orientlt, trelmetlen s gyorsan feldhdik, a B – tpus szemlyisg ennek ellentte. Egy 3500 kzpkor frfiakra kiterjed felmrs sorn megllaptottk, hogy a hossz tv A – tpus viselkeds a koszorr – betegsg legjobb eljelzje. Az ilyen frfiakban a szvproblmk kialakulsnak valsznsge majdnem hromszorosa a kevsb verseng, B – tpus szemlyek kztti elfordulsnak. Az A – tpus koncepci is elfoglalta a helyt a szvbetegsggel sszefggsben lv kockzati tnyezk kztt. Ezek a tnyezk egymssal is klcsnhatsban vannak, ugyanolyan bonyolult mdon, mint amilyen bonyolult maga a modern letstlus is. Szerepel kzttk a dohnyzs, a nem megfelel trend, az alkohol, a mozgshiny, a vrnyoms, a tlsly, a szemlyisg, valamint az a ksrts, hogy mindig azt tegyk, amit szeretnnk. A koszorr – betegsg elkerlst megprblni olyansmi, mint ha labirintuson tvezet utat keresnnk az egszsges szvhez. Mgis, az orvostudomny bizonytkai egyre inkbb arra utalnak, hogy ez az t jrhat s minden vben tbb s tbb ember indul el rajta. |