A sz�vet bakt�rium – vagy v�rusfert�z�sek is megbeteg�thetik. Ilyen p�ld�ul a sz�vburokgyullad�s (pericarditis), amikor a sz�vet zs�kszer�en k�r�lvev� h�rty�k betegszenek meg. Egyfajta v�rusfert�z�s hat�s�ra durv�v� v�lnak �s megvastagszanak, folyad�k szaporodik fel a sz�vburok�regben. Ez mellkasi f�jdalommal vagy a bal v�llba sug�rz� f�jdalommal j�r. Ink�bb a fiatalabb koroszt�lyt s�jtja, de �ltal�ban j�indulat�.

A m�ltban az egyik legs�lyosabb betegs�gnek sz�m�t�, de m�ra m�r a modern orvostudom�nynak k�sz�nhet�en eredm�nyesen lek�zdhet� betegs�g a reum�s l�z. Ez a bakt�riumfert�z�s el�g �rtatlanul kezd�dik, torokf�j�ssal vagy f�lpanaszokkal. Egyes betegek szervezete azonban �gy v�dekezik a bakt�riumok (egy Streptococcus – faj) ellen, hogy antitesteket termel, �s ezek – a sors furcsa fintorak�nt – bizonyos sz�vsz�veteket t�madnak meg.

A billenty�k a legsebezhet�bbek, k�l�n�sen azok, amelyek a legt�bb munk�t v�gzik, teh�t a sz�v bal oldal�n l�v� k�tcs�cs� �s a f�ver��r – billenty�i. Ilyenkor kett�s rendelleness�g fordul el�: a billenty�vitorl�k gyullad�sba j�nnek, merevv� v�lnak, sz�leik r�szben �sszetapadnak, ez sz�k�ti a ny�l�st �s akad�lyozza a v�r megfelel� ir�ny� �raml�s�t. Ez a sz�k�let (stenosis). A m�sik rendelleness�g a visszafoly�s (regurgitatio): �sszeh�z�d�skor a heges billenty� nem z�r teljesen, �gy a v�r egy r�sze vissza�ramlik.