Arisztotel�sz egyszer kijelentette: „Egyed�l a sz�v . . . nem k�pes arra, hogy a s�r�l�st elviselje”. Az 1890 – es �vekben egy brit seb�sz, Stephen Paget pedig azt mondta: „A sz�vseb�szet val�sz�n�leg el�rte a term�szet �ltal megszabott hat�rokat”.

A mai seb�szek, j�llehet ugyanolyan tisztelettel kezelik a sz�vet, mint el�deik, m�r kevesebb h�dolatot �reznek ir�nta. Az 1950 – es �vekben kifejlesztett sz�v – t�d�  by – pass berendez�s (sz�v – t�d� g�p) m�r egy – k�t �r�ra mentes�teni tudta a sz�vet a munkav�gz�st�l, �gyhogy kezel�se, oper�l�sa �s helyre�ll�t�sa kevesebb neh�zs�gbe �tk�z�tt. 1952- ben sikeresen behelyezt�k az els� mesters�ges sz�vbillenty�t, egy m�anyag cs�ben l�v� kis labd�t. A m�billenty�k szerkezet�nek fejleszt�se – bele�rtve a szilikonlabd�t is, amely fel – le ugr�l egy f�mkalitka belsej�ben – gyors �s eredm�nyes volt. A mesters�ges sz�vbillenty� napjainkban m�r rutinszer�en alkalmazott helyettes�t� alkatr�sz.

Ugyanebben az �vben hozta m�k�d�sbe a sz�vet el�sz�r mesters�ges pacemaker. Id�szakos haszn�latra sz�nt�k �s 52 �r�val a beteg saj�t sz�vver�s�nek megindul�sa ut�n kikapcsolt�k. 1960 – ben helyezt�k be az els�, teljesen be�ltethet� pacemakert egy beteg mellkasfal�ba. 1967 –ben v�gezt�k el az els� olyan koszor��r by – pass m�t�tet, amelynek sor�n a beteg l�bsz�r�b�l kivett b�rv�nadarabot haszn�lt�k fel a sz�vkoszor� – ver��r megbetegedett szakasz�nak p�tl�s�ra.

1967. december 3 – �n el�llt a vil�g l�legzete. Egy d�l – afrikai sz�vseb�sz, Christian Barnard, elv�gezte az els� sz�v�t�ltet�st (Fokv�rosban, a Groote Schuur K�rh�zban). A beteg egy 40 �ves cukorbeteg f�rfi, Luis Washkansy volt. �let�t 18 nappal siker�lt meghosszabb�tani. Ma m�r kisebb bet�kkel jelennek meg az �js�gokban a sz�v�t�ltet�sekr�l sz�l� h�rad�sok �s a betegek t�l�l�s�t nem napokban, hanem �vekben m�rik. Ezzel let�n�ben van az egykor im�dott �s m�g mindig romantik�val k�r�lvett sz�v var�zsa.