A sz�v, az er�nek �s az �ll�k�pess�gnek ez a csod�ja a kering�si rendszer (cardiovascularis rendszer) m�k�d�si – �s nagyj�b�l anat�miai – k�z�ppontj�ban helyezkedik el. A v�r pump�l�s�val minden rendben van, a v�rnek azonban el is kell jutnia mindenhov�, ahol sz�ks�g van r�, a k�l�nb�z� testr�szek v�ltoz� ig�nyei szerint. A ver�erek �s a visszerek jelentik a sz�ll�t�si h�l�zat f��tvonalait, a hajsz�lerek a mell�kutc�k �s az �zletek, ahonnan a szervezet sejtjeinek milli�i ell�t�sukat kapj�k.

A ver�erek (art�ri�k) �jra �s �jra sz�t�gaznak, m�g v�g�l hajsz�lereket (kapill�risokat) alkotnak, ezek �jra �s �jra egyes�lnek �s l�trehozz�k a visszereket (v�n�kat). A rendszer teljes hossza a becsl�sek szerint elk�peszt�, k�r�lbel�l 130 000 kil�m�ter.

A kering�s feladata sokr�t�. Term�szetesen az oxig�n �s a t�panyagok rendszeresen szerepelnek a sz�vetek „megrendel�list�j�n”. �ppen ilyen rendszeresen kell a sz�n – dioxidot �s az anyagcsere boml�sterm�keinek molekul�it �sszegy�jteni, �s elhelyez�s�kr�l gondoskodni. A kering�si rendszer osztja el a melegebb, akt�v anyagcser�j� szervek �ltal termelt h�t a hidegebb, nyugodtabb szervekbe, p�ld�ul az �ppen pihen� izmokba. Ez a tev�kenys�g a termoszt�t (h�szab�lyz�) szerep�t t�lti be: ha t�bb v�r jut a b�rbe, akkor nagyobb a k�ls� k�rnyezetbe leadott h� mennyis�ge, ha a v�r nagyobb h�nyada a bels� szervekben �ramlik, akkor ez h�visszatart�st, h�megtakar�t�st eredm�nyez.

A kering�sik rendszer hossz� t�v� szab�lyoz� tev�kenys�get is v�gez. Egy orsz�g k�z�ti sz�ll�t�si h�l�zata az ig�ynek szerint fejl�dik ki: azok a helyek, ahol fokoztott tev�kenys�get folytatnak, nagyobb �s jobb utakat k�vetelnek meg, ugyanakkot a tev�kenys�g hi�nya t�nkreteszi, elsorvasztja az �th�l�zatot. �gy van ez a kering�ssel is. B�rmelyik szerv�nk hossz� ideig tart� fokozott oxig�nig�nyl�sre reag�lva, az ahhoz a szervhez vezet� vagy azt beh�l�z� erek m�rete �s zs�ma megn�vekszik. Ezzel ellent�tben a cs�kkent m�ret� oxig�nig�ny cs�kkenti az erek sz�m�t �s �tm�r�j�t.