A sz�vver�s az �sszeh�z�d�s �s ellazul�s egyszer� ritmusa. A teljes sz�vver�st nevezz�k sz�vciklusnak. �sszeh�z�d�si szakasza – amikor v�r �ramlik a sz�vb�l a ver�erekbe (art�ri�kba) – a szisztole (systole), ellazul�si szakasza pedig, amikor a sz�v pillanatnyi nyugalmi �llapotban van, �s egy m�sik v�radagot sz�v be – a diasztole (diastole).

Az �sszeh�z�d�s folyamata – ahogyan halad tova a k�l�nb�z� �regeken – eleg�nsan szellemes. K�v�lr�l n�zve, amikor a sz�vizom r�tegei �sszeh�z�dnak, szinte kifacsarj�k a v�rt a sz�vb�l. Az �sszeh�z�d�si hull�m a jobb pitvar tetej�nek k�zel�ben kezd�dik, mindk�t fels� �regen �thalad. Ezut�n a sz�v als� r�sz�n egy m�sik �sszeh�z�d�si hull�m indul ki a cs�csb�l (apex), �s felfel� halad, hogy elbor�tsa a kamr�kat. Ha j�l belegondolunk, akkor nyilv�nval�, hogy ennek �gy kell lennie. A pitvarok �sszeh�z�d�sa fentr�l kezd�dik, mert ezek juttatj�k be a v�rt a kamr�kba; a kamr�k �sszeh�z�d�sa lentr�l indul ki, mivel a v�rt felfel� kell kil�vellni�k a f�ver��rbe �s a t�d�ver��rbe. �sszeh�z�d�sakor a sz�v egyidej�leg megr�vid�l, ellaposodik �s negyedfordulattal elfordul, bal fel�t tolja el�re a mellkas el�ls� r�sze fel�.

Egy tipikus sz�vver�s folyam�n, amelynek id�tartama k�r�lbel�l egy m�sodperc n�gy�t�d r�sze, a pitvarok ennek az id�nek mintegy t�z sz�zal�k�t, a kamr�k pedig negyven sz�zal�k�t t�ltik �sszeh�zott �llapotban. A kamrai �sszeh�z�d�s egy 0,06 m�sodperces f�zissal kezd�dik, ezt k�veti a 0,11 m�sodpercig tart� f� f�zis, amelynek sor�n a v�r hatvan sz�zal�ka ki�ramlik. A harmadik f�zis sor�n, ami k�r�lbel�l ugyanannyi idejig tart, mint a m�sodik, az ebb�l a ciklusb�l sz�rmaz� v�r maradv�nya is kil�k�dik.