Ha a bal pitvar fala t�ls�gosan megny�lik, akkor a sinuscsom� (a sz�v saj�t pacemakere) �ltal keltett impulzusoknak nagyobb t�vols�got kell megtenni�k az �sszeh�z�d�s kiv�lt�sa �s a pitvar – kamrai csom�ra, a His – k�tegre �s a Pukinje – rostokra val� eljut�s el�tt. Ez a sz�vprobl�m�k �jabb t�rh�z�t nyitja meg. K�z�j�k tartozik a sz�vritmuszavar, valamint a sz�v �sszeh�z�d�s�t �sszehangol� elektromos hull�msorozatok r�vidre z�r�d�sa vagy megszakad�sa.

Sz�vblokkban az elektromos hull�msorozatok megakadnak az AV – csom�ban (pitvar – kamrai csom�), ami a pitvarok �s kamr�k k�z�tti �tj�tsz��llom�s (rel��llom�s) szerep�t t�lti be. A sz�vblokk s�lyoss�ga att�l f�gg, hogy milyen m�rt�k�. Lehet id�szakos (intermitt�l�), amikor minden m�sodik vagy harmadik impulzushull�m jut �t az AV – csom�n, de lehet teljes is. Amikor a kamr�k belef�radnak abba, hogy fel�lr�l j�v� utas�t�sokra v�rjanak, saj�t maguk alak�tj�k ki – lelass�tj�k – az �sszeh�z�d�s �tem�t, amit kamrai „sz�k�snek”, escape – nek nevez�nk.

A helyi v�rhi�ny (ischaemia) gykaran okoz id� el�tti vagy korai, rendellenes (ectopi�s) sz�vver�st. Ha a sz�vizom egy pontj�n kev�s v�r �ramlik kereszt�l, akkor ez az izom „g�rcs�t” kap, t�relmetlen �s ingerelhet� lesz. Saj�t kezdem�nyez�s�re depolariz�lhat, �s k�l�n, rendezetlen elektromos hull�msorozatokat k�ldhet a sz�vsz�vetbe, megzavarva ez�ltal a szerv �sszeh�z�d�s�nak sima ritmus�t. Ezek az impulzusok nem okoznak nagy vesz�lyt, ha v�letlenszer�ek �s ritk�k, p�ld�ul amikor serkent� k�miai anyagok vagy rendk�v�li f�radts�g reakci�jak�nt jelentkeznek. A szorong� sz�v egyszer�en kihagy egy – egy �t�st. Ha azonban a rendellenes �t�sek hossz� sorozatban �rkezve zavarj�k az SA szab�lyz� csom�t, �s kr�nikusan �sszekeverik a vezet�si s�m�kat, megzavarj�k a szab�lyos sz�vm�k�d�st, akkor m�r s�lyos aggodalomra adnak okot.

Az ilyen rendellenes �t�ssorozatok n�ha ritmuszavarok kialakul�s�hoz vezethetnek, ezeket vagy remeg�snek (fibrillatio), vagy lebeg�snek nevezz�k. Pitvari lebeg�s sor�n a fels� �regek percenk�nt 250 – 350 „rezg�st” v�geznek, de megtartj�k szab�lyos ritmusukat. A remeg�s a rendszeress�g megsz�n�s�vel j�r, a sejtek �ssze – vissza adnak le elektromos jeleket a sz�vben, ez olyan s�lyos megr�zk�dtat�s, ami r�vid id�n bel�l �letvesz�lybe sodorja a beteget.