A koszorr – betegsg nagyon ignybe veszi a szvizmot. Magnak a szvizomnak a betegsgt szvizombntalomnak (cardiomyopathinak) nevezzk. Kt f formja van: a rostos elfajuls s a pangs kvetkeztben kialakul (hypertrophis s congestiv) szvizombntalom.
A hyperthropia jelentse „tlzott nvekeds”; a szvfal legnagyobb rszt kpez szvizomrostok megvastagodst jelenti. Nha a szv jobb s bal oldala kztti ers vlaszfal, a svny megduzzad s akadlyozza a vr kifolyst a bal kamrbl a testbe. A fal megvastagodsa kvetkeztben a ktcscs billenty vitorli deformldhatnak, s ilyenkor a billentyk nem zrnak teljesen. Ez azt jelenti, hogy a vr nemcsak az erek fel ramlik, hanem a pitvarba is visszaszivrog, teht n a szv munkja. A betegsg tnetei kz tartozik a lgszomj, a szdls s a szvdobogsknt szlelt rendellenes szvvers.
Az ennl sokkal gyakoribb pangsos, vrtolulsos (congestiv) szvizombntalom sorn a szvregek kitgulnak, mikzben izmos faluk elsatnyul, s a szvizom helybe rostos, sszehzdsra kptelen szvet kerl. Mivel a vr ramlsa a megnagyobbodott szvben lelassul, folyadk halmozdik fel a tdkban s ms szervekben (congestio, azaz vrtoluls), s megn a vralvads veszlye.
A szv tovbbi gyenglsvel vrtolulsos (congestiv) szvelgtelensg alakulhat ki. Egyik vagy mindkt kamra alkalmatlann vlik feladatnak elltsra. Bal kamrai elgtelensgben a tdbl rkez s a bal pumpba bejutni prbl vr visszafel knyszerl, s a tdszvetben gylik ssze, ezltal a td vizenyss vlik, romlik a lgzs.
A folyadknak a testben val felgylemlse a bokk megduzzadsban nyilvnul meg. A vesk szintn krosodnak, gy cskken a vizeletramls. Jobb kamrai elgtelensgben az ebbe a szvflbe rkez vr visszafolyik a f visszerekbe (vnkba) s megemeli a vrnyomst olyan ltfontossg bels szervekben, mint a mj, a lp s a vese. Klnfle gygyszerekkel ezeket a hatsokat minimlisra lehet cskkenteni, azonban slyos esetekben az egyetlen megolds egy j szv – azaz szvtltets. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
