A felntt ember szve nagyjbl kp vagy krte alak; krlbell frfikl nagysg, tlagosna kzel 12, 7 centimter hossz, egyik szltl a msikig 7,6, ellrl htra pedig 6,3 centimter. A mellkas als rszben helyezkedik el, a kzpponttl kiss eltoldva, gy hogy tmegnek ktharmada a kzpvonaltl balra esik. Kicscsosod vge (apex) balra mutat, kiss elre s kiss lefel. A szv tnylegesen majdnem oldalra fordul, jobb felvel lefel, gy a pitvarok (atrium), amelyeket gyakran fels regnek is neveznek, valjban inkbb kiss htrafel helyezkednek el.
A szv kls felsznn keskeny bemlyeds halad krbe, a koszorr – barzda (sulcus coronarius), s ez vlasztja szt a pitvarokat s a kamrkat. Ell s htul a kamrk kztt is kt msik barzda (sulcus interventricularis) mutatja a bal s a jobb kamra helyt. A barzdkat zsr prnzza ki, ebben futnak a szv erei. Az egsz szerv krvonalai simk, lekerektettek.
A szvet a tdfelek s a nagyobb vrerek tmasztjk, cscsa a mellkas padlzatn kupola alak izomlemezen – a rekeszizmon – nyugszik. Jl vdi az a csontketrec, amelyet a mellcsont, a bordk s a gerincoszlop alkot, a hozzjuk kapcsold izmokkal s szalagokkal egytt. |