A vererek (artrik) azok az erek, amelyek a szvbl elvezetik a vrt a testbe. gy gondolhatnnk, hogy minden verr friss, piros, nagy nyoms vrt tartalmaz, ami a verr srlsekor valsggal kiznlik. A legtbb esetben, klnsen ha a vererek baleset sorn srlnek, ez gy is van. Vannak azonban kivtelek is. A tdartria s ennek tdbeli elgazsai csekly oxigntartalm stt, vrseskk vrt szlltanak, nem oxignnek teltett, lnkpiros vltozatot. Ugyanakkor a tdvnkban oxignben gazdag, lnkvrs vr halad, nem stt szn vns vr.
A vererek (artrik) s a visszerek (vnk) falban ugyanazok a szvetrtegek fordulnak el, de a rtegek arnya eltr. Mindkt tpus r bels falt vkony belhmrteg (endothelium) bleli, kvlrl pedig ktszvet fedi. A verrnek azonban van egy vastag, rugalmas rostokbl s izomrostokbl ll kztes rtege is, amely a visszrben (vnban) kevsb fejlett. A vastag, rugalmas verrfal segt, hogy az r kibrja s elnyelje azt a kamrkban keletkezett nyomshullmot, amelyet a vr folykony kzege hidraulikusan tovbbt. A fal a szvbl kiraml vr duzzad erejnek hatsra kitgul, utnna visszaugrik, hogy siettese a folyadk haladst, amikor a szv elernyedve pihen; a flhold alak billentyk minden visszaramlst megakadlyoznak. Ilyen mdon a nyomscscsok az egyre kissebbed verrgakban fokozatosan ellaposodnak.
Mikor a vr belp a hejszlrhlzatba, nyomsa cskken. Mire elri a vnkat, a vrs folyadk mr nem znlik, hanem inkbb csak szivrog. Itt nincs szksg ellenll vagy visszatart erre, gy a visszerek (vnk) falai ppen csak annyira vastagok, hogy be ne szakadjanak. A dinamikus er ilyen mrtk hinynak kiegyenltsre sok visszr begyazdik a vzizomba. A vgtagok legkisebb elmozdulsa az eret sszenyomja, s a vrt a szv fel hajtja. Az ramls irnytsra a visszerekben is billentyk mkdnek.
A visszereknek, klnsen a kar s a lb vninak sok flhold alak billentyje van. Ezek minden finom vrlksre kinylnak s utna visszacsapdnak, megakadlyozva a visszaramlst. |