A stressz és a szívbetegség közötti összefüggés még sokkal kevésbé tisztázott, mint a többi kockázati tényezővel való kapcsolat. Ez részben szóértelmezési (lexikográfiai) probléma: maga a stressz kifejezés értelmezése nem egységes, eltúlzott, elcsépelt, néha zavaros. Nehéz azonosítani és még nehezebb minősíteni.

Azokat az élettani mechanizmusokat, amelyekkel az általunk stresszként érzékelt eseményekre reagálunk, küzdj vagy menekülj (fight – or – fligh) reakcióknak nevezték el. Az ideg – és hormonrendszer gyorsító áttételt alkalmaz a szervezetben, hogy a fenyegető veszedelemmel szembeszállhassunk: megnöveli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a légzési sebességet, és felkészít a cselekvésre. A véráramba jutó nagyobb mennyiségű adrenalin és noradrenalin arra serkenti a szívizmot, hogy gyorsan égesse el az oxigént, így gyorsan kimeríti a szív oxigénkészletét. Az ennek eredményeként bekövetkező oxigénhiány szívrohamhoz vezethez, ha már előzőleg is fennállott a koszorúerek betegsége. Svédországban egy 150 középkorú szeméylen végzett vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a nagyfokú pszichológiai stresszt átélt személyek öt éven belüli szívkoszorúér – megbetegedésnek kockázata hatszorosa volt a csekélyebb stresszhatásnak kitettek kockázatának.

A feszültségekkel teli, stresszel megterhelt élet jellemzőit megpróbálták kategorizálni. A San Franciscó – i  Sion – hegy Kórház szívgyógyászai írták le elsőként az A – típusú személyiséget. A jellegzetesen A típusú személyiség versengő, sikerre orientált, türelmetlen és gyorsan feldühödik, a B – típusú személyiség ennek ellentéte. Egy 3500 középkorú férfiakra kiterjedő felmérés során megállapították, hogy a hosszú távú A – típusú viselkedés a koszorúér – betegség legjobb előjelzője. Az ilyen férfiakban a szívproblémák kialakulásának valószínűsége majdnem háromszorosa a kevésbé versengő, B – típusú személyek közötti előfordulásnak. Az A – típusú koncepció is elfoglalta a helyét a szívbetegséggel összefüggésben lévő kockázati tényezők között. Ezek a tényezők egymással is kölcsönhatásban vannak, ugyanolyan bonyolult módon, mint amilyen bonyolult maga a modern életstílus is. Szerepel közöttük a dohányzás, a nem megfelelő étrend, az alkohol, a mozgáshiány, a vérnyomás, a túlsúly, a személyiség, valamint az a kísértés, hogy mindig azt tegyük, amit szeretnénk. A koszorúér – betegség elkerülését megpróbálni olyansmi, mint ha labirintuson átvezető utat keresnénk az egészséges szívhez. Mégis, az orvostudomány bizonyítékai egyre inkább arra utalnak, hogy ez az út járható és minden évben több és több ember indul el rajta.