A verőerek (artériák) azok az erek, amelyek a szívből elvezetik a vért a testbe. Úgy gondolhatnánk, hogy minden verőér friss, piros, nagy nyomású vért tartalmaz, ami a verőér sérülésekor valósággal kiözönlik. A legtöbb esetben, különösen ha a verőerek baleset során sérülnek, ez így is van. Vannak azonban kivételek is. A tüdőartéria és ennek tüdőbeli elágazásai csekély oxigéntartalmú sötét, vöröseskék vért szállítanak, nem oxigénnek telített, élénkpiros változatot. Ugyanakkor a tüdővénákban oxigénben gazdag, élénkvörös vér halad, nem sötét színű vénás vér.
A verőerek (artériák) és a visszerek (vénák) falában ugyanazok a szövetrétegek fordulnak elő, de a rétegek aránya eltérő. Mindkét típusú ér belső falát vékony belhámréteg (endothelium) béleli, kívülről pedig kötőszövet fedi. A verőérnek azonban van egy vastag, rugalmas rostokból és izomrostokból álló köztes rétege is, amely a visszérben (vénában) kevésbé fejlett. A vastag, rugalmas verőérfal segít, hogy az ér kibírja és elnyelje azt a kamrákban keletkezett nyomáshullámot, amelyet a vér folyékony közege hidraulikusan továbbít. A fal a szívből kiáramló vér duzzadó erejének hatására kitágul, utánna visszaugrik, hogy siettese a folyadék haladását, amikor a szív elernyedve pihen; a félhold alakú billentyűk minden visszaáramlást megakadályoznak. Ilyen módon a nyomáscsúcsok az egyre kissebbedő verőérágakban fokozatosan ellaposodnak.
Mikor a vér belép a hejszálérhálózatba, nyomása csökken. Mire eléri a vénákat, a vörös folyadék már nem özönlik, hanem inkább csak szivárog. Itt nincs szükség ellenálló vagy visszatartó erőre, így a visszerek (vénák) falai éppen csak annyira vastagok, hogy be ne szakadjanak. A dinamikus erő ilyen mértékű hiányának kiegyenlítésére sok visszér beágyazódik a vázizomba. A végtagok legkisebb elmozdulása az eret összenyomja, és a vért a szív felé hajtja. Az áramlás irányítására a visszerekben is billentyűk működnek.
A visszereknek, különösen a kar és a láb vénáinak sok félhold alakú billentyűje van. Ezek minden finom vérlökésre kinyílnak és utána visszacsapódnak, megakadályozva a visszaáramlást. |