A szvet baktrium – vagy vrusfertzsek is megbetegthetik. Ilyen pldul a szvburokgyullads (pericarditis), amikor a szvet zskszeren krlvev hrtyk betegszenek meg. Egyfajta vrusfertzs hatsra durvv vlnak s megvastagszanak, folyadk szaporodik fel a szvburokregben. Ez mellkasi fjdalommal vagy a bal vllba sugrz fjdalommal jr. Inkbb a fiatalabb korosztlyt sjtja, de ltalban jindulat.
A mltban az egyik legslyosabb betegsgnek szmt, de mra mr a modern orvostudomnynak ksznheten eredmnyesen lekzdhet betegsg a reums lz. Ez a baktriumfertzs elg rtatlanul kezddik, torokfjssal vagy flpanaszokkal. Egyes betegek szervezete azonban gy vdekezik a baktriumok (egy Streptococcus – faj) ellen, hogy antitesteket termel, s ezek – a sors furcsa fintoraknt – bizonyos szvszveteket tmadnak meg.
A billentyk a legsebezhetbbek, klnsen azok, amelyek a legtbb munkt vgzik, teht a szv bal oldaln lv ktcscs s a fverr – billentyi. Ilyenkor ketts rendellenessg fordul el: a billentyvitorlk gyulladsba jnnek, merevv vlnak, szleik rszben sszetapadnak, ez szkti a nylst s akadlyozza a vr megfelel irny ramlst. Ez a szklet (stenosis). A msik rendellenessg a visszafolys (regurgitatio): sszehzdskor a heges billenty nem zr teljesen, gy a vr egy rsze visszaramlik. |