A szvvers az sszehzds s ellazuls egyszer ritmusa. A teljes szvverst nevezzk szvciklusnak. sszehzdsi szakasza – amikor vr ramlik a szvbl a vererekbe (artrikba) – a szisztole (systole), ellazulsi szakasza pedig, amikor a szv pillanatnyi nyugalmi llapotban van, s egy msik vradagot szv be – a diasztole (diastole).
Az sszehzds folyamata – ahogyan halad tova a klnbz regeken – elegnsan szellemes. Kvlrl nzve, amikor a szvizom rtegei sszehzdnak, szinte kifacsarjk a vrt a szvbl. Az sszehzdsi hullm a jobb pitvar tetejnek kzelben kezddik, mindkt fels regen thalad. Ezutn a szv als rszn egy msik sszehzdsi hullm indul ki a cscsbl (apex), s felfel halad, hogy elbortsa a kamrkat. Ha jl belegondolunk, akkor nyilvnval, hogy ennek gy kell lennie. A pitvarok sszehzdsa fentrl kezddik, mert ezek juttatjk be a vrt a kamrkba; a kamrk sszehzdsa lentrl indul ki, mivel a vrt felfel kell kilvellnik a fverrbe s a tdverrbe. sszehzdsakor a szv egyidejleg megrvidl, ellaposodik s negyedfordulattal elfordul, bal felt tolja elre a mellkas ells rsze fel.
Egy tipikus szvvers folyamn, amelynek idtartama krlbell egy msodperc ngytd rsze, a pitvarok ennek az idnek mintegy tz szzalkt, a kamrk pedig negyven szzalkt tltik sszehzott llapotban. A kamrai sszehzds egy 0,06 msodperces fzissal kezddik, ezt kveti a 0,11 msodpercig tart f fzis, amelynek sorn a vr hatvan szzalka kiramlik. A harmadik fzis sorn, ami krlbell ugyanannyi idejig tart, mint a msodik, az ebbl a ciklusbl szrmaz vr maradvnya is kilkdik. |