A sz�vet k�v�lr�l teljesen bebor�tja a sz�vburok (pericardium). Er�s k�ls� zs�kja, a rostos sz�vburok v�d�h�rty�t k�pez, �s szalagok er�s�tik a szegycsonthoz, a gerincoszlophoz �s a mell�reg m�s r�szeihez, �gy a sz�v szil�rdan megmarad eredeti helyzet�ben.

A rostos sz�vburkon bel�l v�kony, er�s kett�s h�rtya van. A sz�v felsz�n�t bor�tja be k�ls� r�teg�vel a zsigeri sz�vburok (epicardium), �s visszahajolva h�trafel� �s saj�t maga k�r�, l�trej�n a fali sz�vburok.

Ebben a kett�s zs�kban n�h�ny csepp sz�vburokfolyad�k van a k�t lemezr�teg k�z�tti keskeny sz�vburokt�rk�zben. En�lk�l a sz�v er�teljes pulz�l� mozg�sa k�ros s�rl�d�ssal �s d�rzs�l�ssel j�rna, a sz�vburokzs�k �ltal biztos�tott ken� hat�s azonban ezt kik�sz�b�li.

A sz�v belsej�ben van egy m�sik sz�vet, a sz�vbelh�rtya (endocardium), amely a sz�v �regeit b�leli �s billenty�it bor�tja be. Ennek a f�nyes sejtr�tegnek ellen�ll�nak kell lennie az egyes sz�vver�sek �ltal keltett nagyfok� bels� hidralikus nyom�ssal szemben. A sz�v v�rmentes lez�r�s�t is a sz�vbelh�rtya teszi lehet�v� �r�kk� meg�jul� akad�ly �p�t�s�vel, hogy a v�r elsziv�rg�sa ne fordulhasson el�.