1500 �vvel ezel�tt a sz�v m�g a m�toszok �s rejt�lyek bizonytalan vil�g�ba tartozott. Galenus, az �kori G�r�gorsz�g h�res orvosa kemenc�hez hasonl�totta, amely besz�vja a v�rt �s el�geti, hogy a test meleg�t�s�re h�t termeljen. Leonardo da Vinci helyesen ismerte fel, hogy a sz�v f�k�nt izmokb�l �ll, de neki is az volt a v�lem�nye, hogy a sz�v feladata h� fejleszt�se valamilyen �ton-m�don.

Galenus tan�t�sait szinte alig vont�k k�ts�gbe a 17. sz�zad elej�ig. Egy angol orvos, William Harvely volt az els�, aki megk�rd�jelezte a galenusi hitvall�st, amit kor�nak orvosai h�ven k�vettek. Megfigyel�sei �s �llatokkal, valamint emberi tetemekkel folytatott k�s�rletei r�v�n l�p�senk�nt siker�lt bebizony�tania, hogy a v�r nem �gy mozog, ahogyan a r�giek gondolt�k.
A sz�v nem sz�vja fel a v�rt, ink�bb kinyomja. A v�r nem ap�lyszer�en folyik ki a sz�vb�l �s �ramlik bele vissza, hanem ver�erek (art�ri�k) sz�ll�tj�k el a sz�vb�l �s a visszerek (v�n�k) sz�ll�tj�k vissza. A v�r nem �ghet el, vagy haszn�l�dhat fel valamilyen m�s m�don, mert a sz�v belsej�ben a ki- �s be�raml�s sebess�ge t�ls�gosan nagy.

Harvey arra a ma m�r nyilv�nval� k�vetkeztet�sre jutott, hogy a kering�si rendszer nagyj�b�l z�rt v�rk�rt jelent. A sz�v a pumpa, �s ugyanazt a v�rt szivatty�zza �t �jra �s �jra az eg�sz testen. T�bb, mint 80 �llatfajjal v�gzett k�s�rleteket, �l�k�n is folytatott tanulm�nyokat, valamint emberi tetemeket vizsg�lt meg, �s tizenk�t �vig tart� kutat�munk�ja eredm�nyek�nt 1682-ben Frankfurtban kiadta Exertitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Animalibus (�rtekez�s a sz�v �s a v�r mozg�s�r�l �llati szervezetekben) c�m� k�nyv�t, amely azonnal nagy port vert fel.

Harvey felt�telez�seinek f� hi�nyoss�ga az volt, hogy nem tudta megmagyar�zni, hogyan ker�l a v�r a ver�erekb�l a visszerekbe. Mivel megfigyel�sei m�g a mikroszk�p korszak�nak bek�sz�nt�se el�tt sz�lettek, mikroszk�p n�lk�l nem ismerhette fel az �sszek�ttet�st biztos�t� hajsz�lv�kony kapill�risokat.

Nem lehet el�gg� hangs�lyozni, hogy William Harvey munk�ja milyen nagy hat�st gyakorolt az orvostudom�nyra. A Darwin kiv�ltotta biol�giai forradalomhoz hasonl�an, neh�z mai fejjel elk�pzeli, hogy a dolgok m�sk�nt is lehetn�nek. A „Harvey-f�le sz�v” egy ember�lt� alatt beker�lt az anat�miai �s fiziol�giai f��ram�ba, �s ezzel megkezd�d�tt az orvosl�s tudom�nyos korszaka.